Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Nagy Mária: A Szórakaténusz Játékmúzeum műhelymunkája
197 NAGY MÁRIA /Szórakaténusz Játékmúzeum/ A SZÓRAKATÉNUSZ JÁTÉKMÚZEUM MŰHELYMUNKÁJA "Európa nem arra kiváncsi hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapithatjuk az európai művelődést!" Györffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés I. Múlt - jelen - jövő, gondolatok hagyományról, pedagógiáról, a műhely céljairól, módszereiről. Mint a SZÓRAKAIÉNUSZ Játékműhelyének pedagógusa, nap mint nap foglalkozom azzal a gondolattal, hogy az Önök - régészek, néprajzosok, történészek és jeles előadók - által összegyűjtött anyagból, a magyar és az emberiség hagyományaiból mit közvetitsek a felnövekvő, a XXI. században felnőtté váló mai gyermekek számára. Az utóbbi tíz évben sokan, a kultúráért aggódók megfogalmazták, hogy az új tömegkultúrának a múlt néphagyományában kell gyökereznie. Ezt vallom én is. A SZÓRAKATÉNUSZ alapdokumentuma kimondja, hogy "a műhely tartalmi és módszertani programjának középpontjában a 3-18 éves korú gyermek alkotó emberré nevelésének feladata áll. Eszközeink és módszereink a nép- hagyományból és a modern pedagógiából egyaránt táplálkoznak, kiegészíteni igyekeznek egymást. A program kiemelt helyet biztosit a tevékenységnek, a készités, végrehajtás személyesen átélhető folyamatának, mely munkában a gyermek nem passziv befogadóként, hanem aktiv közreműködőként vesz részt." /Bánszky Pál/ "A néphagyományok gyermekjátékai annak idején közvetlenül felkészítették a kicsiket felnőtt koruk kötelességeire, nemcsak a munkára, hanem a közösségi életre, öröm és bánat művészi átélésére. Lakodalmat, táncmulatságot is rendeztek, babáztak, komáztak, daloltak, táncoltak, lesve, hogy a gyermeki formák közé hogyan lehet belopni a nagyokét is. Észrevétlen sajátították el a felnőttek a formavilágát, szokásrendjét, szabályait, önkormányzatát is." "A játék magalkotása, a hozzá való anyag megszerzése, kiformálása volt a játék lényege, a gyermek számára nagy élmény. Ebbe a maga alkotta babába, állatfigurába a gyermeki képzelőerő minden csodálatos tulajdonságot belévetitett, mint saját teremtményére, úgy tekintett. A játék kézügyességének és képzelőerejének egyaránt volt próbája, s mivel ennek is volt hagyománya, a hagyomány szavatolta az egyszerűségében is művészi formát. A gyermek nemcsak játékot teremtett magának, íi I ( ,1 íi v
