Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Bánszky Pál: Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
182 f tál kívánt bért.- Szükséges még több szobára terjedő helyiség a szövés és keramikához is, lehetőleg a legolcsóbban felépítve..."- "További kívánalmaink anyagiakban: a két vezető részére fejenként 3000 korona évi szubvenció, mely esetről-esetre 3 évre lenne megszavazva." /13/ S mit vállaltak a művészek? Milyen művészi program bontakozott ki a memorandumból? "A létesítendő telep célja... 1. Tisztán képzőművészeti rész 2. A dekoratívabb művészetet, a művészi ipart s az arra való iparos nevelést ismertető rész Az első pont szerint Iványi Grünwald Béla festőművész, ki jelenleg Thorma Jánossal és Réti Istvánnal együtt a nagybányai festőiskola tanára, onnan az iskola jelentős részével kiválik, s ehhez csatlakozni fog még egy-két szintén országos hírű művész is. Kecskeméten művészi szabadiskolát nyit. Ezen iskola a külföldi s eddig fennállott nagybányai szabadiskola szerint szerveztetnék. Az iskolát kezdő és haladottabb művészek látogatják, s ott az iskola nevéhez híven teljes egyéni és művészi szabadságot élveznek... Tanév nincs, sem tandíj. A tagok közösen fedezik az iskola modell kiadásait és egyéb szükségleteit... Ezzel a rendszerrel sikerült minden állami támogatástól mentesen Nagybányát külföldön is nevessé tenni... Az iskolát Iványi Grünwald Béla vezetné... (A második) "A fentiekkel szoros összeköttetésben álló dekoratív művészeteket művelő rész. Ennek vezetője Falus Elek lenne, ki több éven át külföldön élt, s tapasztalatait most itthon akarja értékesíteni. Ez a rész 3 szakot ölelne fel: a művésztextilt, különösen szőnyeg, gobelin, s disz gyapjú szövés, a kerámiát s grafikai műhelyt, melyben esetleg a művészi könyvkötés is benne foglaltatnék... Nagy és komoly célunk továbbá, hogy a helyi kultúra szolgálatába bármilyen iparágat tanácsunkkal, Ízlésünkkel segítsük, s azt minden rangú munkák, értve művészies munkákat, elvégzésére kineveljünk... Művészeti Egyesület-et kellene alapítani, mint ez már másutt is van s a befolyó díjak a telep ápolására, a fiataloktól kisorsolandó képek műtárgy vásárlására fonjítandó. A törzstagok kötelezik magukat évente 1-2 képet ingyen juttatni az egyesületi tagok közt való kisorsolásra". /14/ A művészi programból és a telep struktúrájából két fontos mozzanatra szabadjon külön is felhívni a figyelmet. Az egyik - a gödöllőiekhez hasonló - az iparművészet felé való nyitottság. Más kérdés, hogy a programból az idők során viszonylag kevés realizálódott. (Feltételezhetően figyelembe vették Falusék a Szőnyegszövő Iskola előkészületeit. A Városi Tanács 1909. március 9-én Budapestre küldte Sándor István főjegyzőt és Szegedy György tanácsnokot egy fővárosi szőnyegszövő üzem tanulmányozására. Az előkészület tehát mintegy fél évvel megelőzte Falusék jelentkezését és már 1909. október 16-án a Mezei u. 8. számú házban /15/ meg is kezdte működését a Szőnyegszövő Iskola. Ennek a részlegnek a tevékenysége, az iskola és a művésztelep - s közelebbről a tervezésben később közreműködő Falus Elek - kapcsolata külön kutatást és közlést igényel.) A másik: az ipar, iparos emberek számára felajánlott segítség,hajlandóság kinyilvánítása arra, hogy a művésztelep nem zárkózik el a műtermek falai kö-
