Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Bánszky Pál: Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
179 BÁNSZKY PÁL (Katona József Múzeum) MŰVÉSZETPÁRTOLÁS KECSKEMÉTEN A 20. SZÁZAD ELEJÉN A korszerű művészettörténeti kutatás - a művek bemutatásán, megítélésén túl - a történeti szempontok közül három tényezőre különösen figyel. Ezek: 1. A művet megalkotó művész, 2. a mű létrejöttét elősegítő, megrendelő mecénás, és 3. az alkotást befogadó közönség. Ezeknek a tényezőknek az összefüggése, egymásra utaltsága, egyre inkább alapelve, szerves része a művészettörténet írásnak. Nekünk itt Magyarországon a képzőművészet s így a művészeti élet kutatásában nem szükséges a messze múltba visszamennünk, mint az olaszoknak, németalföldieknek, angoloknak stb., akiknek már a középkorból is viszonylag gazdag forrásanyag áll rendelkezésükre a kölcsönhatások kutatásához. Mi a művészeti élet kezdeteit keresve - különösen a magyar mezővárosok esetében - nem nagyon tudunk száz évnél visszább menni, hiszen az első képzőművészeti kiállítások is a századfordulón jelentek meg. E tekintetben különösen jellemzőnek és mérvadónak tarthatjuk a kitűnő néprajztudós Kiss Lajos forrásközleményét, aki - Futó Mihály gimnáziumi igazgató iskolatörténeti feljegyzéseiből - megállapíthatta, hogy Hódmezővásárhelyen az első képzőművészeti kiállítást 1886 tavaszán rendezték műkedvelők festményeiből és női kézimunkákból. /I/ De még jellemzőbb, hogy a város előkelősége és sajtója milyen lelkendezve fogadta 1900 tavaszán a váci fegyházból öt év után szabadult és ott kenyérbélből szoborformákat készítő Tuzár Ágoston kiállítását. A helyi lap 1900. április 22-i száma feltűnően nagy cikkben méltatta - Talentum és fegyház címmel - a Fekete Sas nagytermében bemutatott ke- nyégyurmákat, mint művészi produktumokat. /2/ Kecskemét művészeti életének története sem a művészteleppel vette kezdetét. Ez alkalommal, jelen dolgozatomban mégis a művésztelep alapítása körüli monumentumokat, a város és a művészek által kötött sajátos társadalmi szerződés létrejöttének a körülményeit tervezem részletesebben bemutatni. A város művészetpártolásának történetébe illeszkedő, de korábbi datálású, ugyanakkor szemléleti szempontból fontos vitát, mintegy mottó-jelleggel szabadjon előzményként ismertetnem. A múzeum, levéltár és könyvtár 1898. évi megalakulásától kezdve viszonylag rendszeressé váltak a város képvásárlásai. A Kecskeméti Lapok 1905. április 2-i számában az 1. és 2. oldal teljes terjedelmében maró gúnnyal megírt kritika jelent meg, "A város képvásárlásai" címmel. Tényszerűen megtudjuk, hogy amíg 1904-ben 2000 koronáért kilenc festményt vásároltak "közte egy Tölgyessyt, egy Margittayt, egy Neog- rády, két Telepít, egy Szlányit" /3/ stb. addig 1905-ben Szikszay Fe- renctől 3 db képet vásároltak 2000 koronáért. Kétségtelen -
