Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Pálmai Rita: A Szabó Kálmán vezette Városi Múzeum tevékenysége a korszak kecskeméti sajtójában
15 Ugyancsak sokszor esik szó anyagi nehézségekről, bizonyos technikai feltételek hiányáról is. /Ili/ Feltételezhetjük, hogy - különösen egy helyi intézménnyel kapcsolatban - a jó híreket a rosszakkal szemben előnyben részesítették, így a nehézségek koronként a lapokból kiolvashatóknál nagyobbak is lehettek. Összegzés helyett Szabó Kálmánt idézem, akinek múzeumvezetői tevékenységéről csak tényeket tudhattunk meg az 1922-1945 közötti helyi sajtóból; szándékairól, terveiről nem vallanak a választott források. 1932 áprilisában Nagykőrösön, az ottani Múzeumi Egyesület alakuló ülésén elmondott beszédében így fogalmaz: "Vidéki múzeumaink keletkezésüket, létüket a legtöbb esetben annak köszönhették, hogy akadt egy vagy több lelkes férfiú, aki városának a múzeum által való művelődését átérezte, vagy o- lyan férfi, aki magángyűjteményét ajánlotta fel városának. Az alapítók lelkesedése, hatalmi pozíciója, esetleg kevesek pillanatnyi felbuzdulása a legtöbb helyen hivatalosan is megteremtette az intézményeket, azoknak vagy a város, vagy a megyeházán helyet is biztosított. Sajnos a nagyközönség érdeklődését megnyerni, vagy hosszabb időn át megtartani sehol sem sikerült. Ennek hiánya maga után vonta az állam, vagy a város anyagi támogatásáért való állandó kopogtatást... A bizonytalan anyagi áldozatoknál sokkal többet jelent az intézmény iránt a polgárság legszélesebb rétegének az érdeklődése és a szeretet felkeltése. Ha a város valamennyi polgárát meg tudjuk győzni arról, hogy a múzeum nem egyedül a városé, mint valami különálló jogi személyé, nem a polgármesteré, hanem mindannyiunké. Ha az egyszerű földműves vagy polgár ugyanúgy a magáénak tekintheti, éppen úgy büszke lehet rá, mint a város vezetői akkor a közönség szeretete, érdeklődése az anyagi támogatásnál többet fog érni." /82/ ítéljük meg magunk, sikerült-e "ars poeticáját megvalósítania? És sikerül- e vajon utódainak? IRODALOM í. MAGYAR ALFÖLD 9.évf.l919. május 18. Kecskemét jövője. 2. MAGYAR ALFÖLD 9.évf.l919. június 11. A városi múzeum eddig el volt zárva az érdeklődők elől... 3. MAGYAR ALFÖLD 9.évf.l919. június 18. Megnyílt a Városi Múzeum. 4. KECSKEMÉTI LAPOK 55.évf.l922. július 19. A városi múzeum ügye. 5. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 4.évf.1922.július 22. Dr.Szabó Kálmán múzeumór a tanács megbízásáról 100 darab fényképet készített Bugac érdekességeiről. 6. KECSKEMÉTI LÁPOK 55.évf.1922. július 23. A kultúrpalota ügye. 7. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 4.évf. 1922.július 23. Küldöttség a kultuszminiszternél a múzeum ügyében. 8. KECSKEMÉTI LAPOK 55.évf..922. szeptember 6. Cadmus: Lefüggönyözött ablakok mögött... (tárca) 9. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 4.évf 1922. szeptember 7. A debreceni múzeum és Közművelődési palota megtekintése céljából... dr. Szabó Kálmán elutantt. 10. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 4.évi 1922. szeptember 8. Őszre tető alatt lesz e múzeumépület. 11. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 4.évi. 1922.szeptember 10. A debreceni sajtó dr. Uyúl Tóth Pál (és dr. Szabó Kálmán) útjáról.
