Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Pálmai Rita: A Szabó Kálmán vezette Városi Múzeum tevékenysége a korszak kecskeméti sajtójában
12 Ezekben állandó ingyenes belépőt ígérnek a műtárgyat ajándékozók részére. A július 6-i megnyitóról és a kiállításró', mindkét lap többször, hosz- szan és lelkesen számol be. A KECSKEMÉTI LAPOKI AN Szunyoghy Farkas főként a képzőművészeti anyagot méltatja, a KÖZLÖNY "a nemzet sebeire kapott gyógyírként" értékeli "a Trianon után épült else magyar múzeumot". /61/ A LAPOK nemcsak Klebelsberg Kunó, Czakó Elemér és Zimay polgármester megnyitó szavait idézi, hanem beszámol arról is, hoc/ a banketten Szabó Kálmán így ajánlotta a megjelentek figyelmébe az int-zmény jövőjét: "Olyan szeretettel látogassák és pártfogolják a múzeumot, amilyen szeretettel annak megalapozásához Kada Elek hozzálátott". /62/ A megnyitót követően néhány obiigát rövid hír jelenik meg a város polgárainak lelkesedéséről, a látogatók számáról, /é.3.66/ A lassan kihú- nyó érdeklődést a KECSKEMÉTI LAPOK július 22—i cikke kavarja fel: Bonyodalmak a múzeum megnyitás körül címmel beszámolnak a VILÁG vasárnapi (július 16-i) első oldalas cikkéről, mely az ország nyilvánossága előtt szóvá teszi: "hogy Nemes Marcell ... nem kapott meghívást a Városi Múzeum megnyitására", valamint megemlítik azt is, hogy özvegy Kada Elekné és a művésztelep alapítói: Iványi és Falus Elek sem lehetett jelen a zártkörű ünnepségen. A LAPOK jelzik: olvasói nevében hivatalos nvilatkozatot vár. /70/ Valójában a VILÁG a legnagyobb felháborodással így ír: "az orgoványi erdő Kecskemétje nem fogadja többé gondjaiba a Kada Elek által teremtett művésztelepet." Július 25-én megjelenik - ismét csak a LAPOKban - a tanács hivatalos nyilatkozata. Leszögezi: "bizonyos körök tendenciózus szándékát érzi az aljas baloldali támadásban". A többi érintett személlyel kapcsolatban nem, csak Nemes Marcellról hajlandók nyilatkozni: őt tisztelet és hála övezi az egész városban "de most nem képtárat: múzeumot nyitottunk". Az ünnepséget "a nehéz időkre való tekintettel csendben és egészen szerényen" kívánták megrendezni, így oda meghívást "csak hivatalos tényezők kaphattak". /72/ Közben Budapesten kész sajtóháború bontakozik ki a kecskeméti megnyitó körül; a VILÁG cikkére reagál a MAGYARSÁG és a jobboldal obskúrus szócsöve a BUDAPESTI HÍRLAP, ahol egyenesen Zimay polgármestert nevezik a gyűjtemény létrehozójának. A felháborodás akkora, hogy Zimay kénytelen nyilatkozatban leszögezni, hogy a gyűjtemény létét Kada Eleknek köszönheti, s a cikket"tájékozatlanságból fakadó túlzásnak" minősíti. Ezt a cáfolatot a KECSKEMÉTI LAPOK is közli. A KÖZLÖNY sokáig hallgat, de mikor a botrány minden részletéről értesült már a közönség a Lapokból, akkor támadást intéznek - általánosságban - a "baloldali zsidó lapok" ellen, melyek nem átallották rossz hírbe keverni "az igaz magyarok védőbástyáját, Kecskemétet". /67.71/ A július 31-i városi közgyűlés is foglalkozott az üggyel. FARAGÓ BÉLA hozzászólásával ismét túllő a célon: egyenesen Kada Elekre tartja jellemzőnek, hogy egy ilyen lap, mint a VILÁG vette őt és művét védelmébe. És - ahogy a KECSKEMÉTI LAPOK jogos felháborodással beszámol - "senki sem volt a közgyűlésen, aki Kada emlékét megvédte volna." /74/ A múzeum a tárgyalt időszakban nem került többet az ellentétes vélemények ütközési pontjára; 1924-ben sem tevékenysége, hanem az adott politikai vezetésnek a megnyitóval kapcsolatos reprezentációja váltotta ki a vitát. Szabó Kálmán további tevékenységének sajtóbeli visszhangjára ez a kezdet nem hatott - sőt, lehet mondani, a két újság verseng a múzeumi hírekért a 20-as évek közepén. Az intézmény kiállítási programja, gyűjteményének gyarapodása, az ásatások helye és eredményei, a látogatottság ala-
