Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Nagy Angéla: Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez
108 NAGY ANGÉLA (VISKI KÁROLY MÚZEUM) Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez 1986-ban múzeumunk történeti dokumentációs gyűjteményébe kerültek Kovács Ferenc kalocsai paprikanagykereskedő üzleti könyvei, iratai. E- zek az adóhatóságok számára készültek, tehát kellő kritikával kell kezelnünk a bennük leírtakat. Kovács Ferenc özvegye sokat segített abban, hogy képet alkothassak férje ü;:leti tevékenységéről; szóbeli közléseivel kiegészítette, pontosította az üzleti könyvekben találtakat. Kovács Ferenc - a budapesti Vas utcai Kereskedelmi Iskolában tanult, majd a kalocsai Paprikamalom Rt-ben került irodára az 1920-as években s itt szerezte meg a kellő szakértelmet és gyakorlatot a "paprikaszakmában" . 1931- ben lett önálló paprikanagykereskedő - némi bankkölcsönnel -, "Paprikaház Kalocsa, cégtulajdonos: Kovács Ferenc" néven. Első pénztár- könyve 1931. márciusától maradt fönn. Ekkor a termelők a kalocsai piacon árulták az őrölt paprikát, amelyet mielőtt kivittek a paprikamalomból a Vegyvizsgáló Állomás ellenőrei minősítettek, s leplombálták a zsákokat. /!/ Vásárlás előtt a kereskedők stekkerrel (stecher - keskeny mintaszúró) mintát vettek a zsákokból, s fehér papírlapon eldörzsölve a paprikát nézték az áru színét, hasonlították össze az azonos minőségűeket. A piacon sokan árultak kis mennyiségben is paprikát, evőkanállal, "decivel" vagy dekával mérve. Többen házaltak a paprikával, batyuval a hátukon távolabbi településekre, "túl a Dunára" jártak árulni. Kovács Ferenc az üzlethelyiséget a Posta épületének alagsorában, a mai GELKA javítóműhely helyén bérelte. Itt a napi vevőket szolgálták ki (detail eladásként szerepel az üzleti könyvekben), s innen postázták a megrendelt paprikát, a vevő kívánságának megfelelő csomagolásban. Időnként körleveleket írtak, amelyben elsősorban a kiskereskedőknek felkínálták a kalocsai paprikát. A vevőkör kialakításának idején a címzés: x település, vegyeskereskedés volt. Szinte az ország minden pontjára eljutottak ezek a levelezőlapok. Kovács Ferenc külföldre is szállított paprikát, erről sajnos csak a felesége visszaemlékezéseiből, illetve a "Danubius Egyesült Magyar Paprikakiviteli kft" irataiból tudunk, mivel az üzleti könyvek egy része eltűnt . A "Paprikaház" jó kapcsolatot alakított ki a postásokkal, időnként megajándékozták őket, elsősorban paprikával, hogy zökkenőmentes legyen a szállítás. Sokszor még zárás után is felvették csomagjaikat így, de erre szükség is volt, hiszen a "Paprikaház" elve az volt, hogy még a megrendelés napján postázzák a vevőknek a kért árut - idézte vissza a régmúlt időket Kovács Ferenc felesége. A pénztárkönyv tanúsága szerint 1931-ben a legtöbb paprikát a következő termelőktől vásárolta Kovács Ferenc: Illés István (Bátya), Takács (József (Bátya), Marokity József (Bátya), Árvái Ferenc (Bátya), Fekete Imréné (Fájsz) ifj. Guzsván Ferenc (Bátya). Az első évet 136 pengő veszteséggel zárták (az összes kiadás 20.118,69 pengő). 1932- ben új eladók is szerepelnek a pénztárkönyvben a régiek mellett, így: Szarvas Pál (Bátya), Hegedűs Károly (Bátya), Haszán István (Bátya), Gombkötő Mihály (Fájsz), Takács Ferencné (Fájsz), Serfőző István (Miske). 1932-ben már nyereséges a vállalat, összegszerűen június 31-én 230 pengő, szeptember 31-én 228 pengő, december 31-én 90 pengő (az évi összes bevétel-kiadás: 17.367,97 pengő).
