Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Kriston Vizi József: Gyermekjáték-kutatás Bács-Kiskun megyében
- 63 GYERMEKJÁTÉK-KUTATÁS BACS-KISKUN MEGYÉBEN KRISTON VÍZI JÓZSEF Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum , Pontosan 100 éve annak, hogy az Országos Tanítógyűlés Kiss Áronnak, a budai Pedagógium igazgatójának javaslatára elfogadta a hazai gyermekjátékgyűjtés megkezdésére vonatkozó indítványt, amelyet 1885-ben a Közoktatás- és Vallásügyi Minisztérium törvényerőre is emelt. Igaz, már ezt megelőzően is folytak több-kevesebb rendszerességgel játéklejegyzések, és megjelentek - foként a Magyar Nyelvőr hasábjain - apró közlemények, de a 19- század utolsó harmadáig tartó időszakban inkább csak szépírók és széplelkű érdeklődők rögzíttették a nekik tetsző játékokat. A Kiss Áron által szerkesztett, s 1891-re kész kötetté duzzadt első országos, „Magyar gyermekjáték-gyűjtemény" létrejötte ma is igazi példa a társadalmi méretű gyűjtőhálózat (nem öncélú) működtetésére, reális és közhasznú adatok és ismeretek feltérképezésére. Ennek az akciónak a során merült fel először tudatosan az is, hogy a gyermekjáték, mint komplexen értelmezett tárgyi-szellemi és társadalmi hagyományegyüttes kerüljön megfogalmazásra még akkor is, ha e gyűjtemény több ezer apró, egymásra rímelő, de különbségeket is felmutató adatból áll össze. Ugyanis ez, és a ráépülő többi adhat biztos alapot egy magyar játéktörténeti monográfia elkészítéséhez, amely azonban sajnos mind a mai napig még várat magára. Kiss Áron segítőtársai főként falusi és városi tanítókból, kántorokból, s a gyemnekjáték iránt érdeklődő önkéntes gyűjtőkből kerültek ki. A korabeli Magyarország összes vármegyéjéből adatokat szolgáltatók közül kötelességünk, hogy most legalább a minket érdeklő területen gyűjtő elődök nevét felsoroljuk. így Bács-Bodrogból: Kransz Bemát, Pozsa Ferenc, Fárbás József és Stein Mihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből pedig Kerekes József, Virág László. Csáthi József és Gábor Kálmán gyűjtőket kell személy szerint is tisztelnünk e hatalmas vállalkozás létrejöttében. A főként Bajmokról, Kuláról, Óbecséről, Kecskemétről és Ballószegről, valamint Öregcsertőről származó közel félszáz játékváltozat alapjául szolgált a mai Bács-Kiskun megye területén folytatott későbbi gyűjtéseknek, s mint összehasonlító, de nem pusztán holt anyagként kezelendő, egy-egy település játékanyagához fontos adalékul szolgál. Kiss Áron három, fő csoport alá sorolta anyagát, s ezeken belül is több játékformát és típust különített el. Rendszerezése - természetesen további finomításokkal együtt - fő vonalakban ma is helytálló. Az első csoportba az ölbéli gyermekekkel foly tatott felnőttek játékai (főként a mondókák, versek) kerültek. Ezt követik az egyre önállóbb gyermek és világának mondókatí- pusai, valamint a játékok, tehát a társas, több személyes játéktípusok, a mozgásos, énekes-táncos és eszközös játékok Bács és Kiskun megyei változatai is. A sportjátékok gyűjtése terén is ebben az években figyelhető meg komoly szándék, egyúttal eredmény is. 1885-hen lát napvilágot a Magyar Athléticai Club pályadíját elnyert Porzsolt Lajos „Magyar labdajátékok könyve", amely a főként középkori gyökerekre utaló, majd a vidéki városok és falvak ifjúsága körében népszerű, sok esetben viszont már-már kihalt sportjátékok gazdag gyűjteménye. A bevezető ugyan utal arra is, hogy
