Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Áipliné Faragó Mária: 17. század közepi úri hímzés restaurálása

93

Réz-oxid-ammónia: a szál oldódott.

5 %-os nátronlúg: 2 percen belül oldódott a szál. cc. HC1: a szál gyorsan oldódott.

cc. HM)^: a szál gyorsan szétesett és sárga lett a folyadék színe.

c. Mikroszkópos vizsgálat: Jelen esetben páccal kötött festékről van szó, ezért 0,1 normál HCl-es oldattal melegen kell kezelni a szálat, s csak utána helyezhető a Na-ditionitos oldatba. A kezelés után többször kell desztvizes öblítést alkalmazni. Ezek után a szál kanadabalzsamba került a mikroszkópos fotózáshoz.

A vizsgálatok eredménye: selyemszál.

A restaurálás előtti állapot

a. Tisztítás

A vászon az idők folyamán megsárgult. Az alapszöveten ki- sebb-nagyobb hiányok voltak. A sötétbarna kontúrok teljesen kikoptak. Az öltés nyomait a vékony vászon tökéletesen megőrizte. Ez alapján a kikopott szálrendszer rekonstruálhatóvá vált.

A restaurálás menete

Az anyagvizsgálatok eleve meghatározták a tisztítás módját. Ezért a mosófolyadék 5 %-os Prevocel nem ionos felületaktív mosószerből és Mavecid EDZj. keverékből állt. A Mavecid vízlágyítóként szolgált, amely lekötötte a csapvíz Ca és Mg sóit. A mosás finomszőrű ecset segítségével történt. Az öblítést szintén lágyított vízzel végeztem.

b. Szárítás

Mosás után a darabok először papírvattára, majd üveglapra kezűitek, ahol szálirányba és alakra lettek igazítva. Ezzel a szárítási móddal az anyag egyenletes marad és nem igényel vasalást .

c. Restaurálás

A vászon rossz állapota, gyenge megtartása miatt az alábé- lelés látszott a legcélszerűbb megoldásnak. Ezért az alapanyaghoz hasonló tapintású, szövésű és sűrűségű pamutvászon kezűit felhasználásra. Az alábéleléshez kiválasztott fehér anyagot az alapanyag tónusához kellett megfesteni. A két anyagot 7x7 ernes nagyságú kockázás rögzítette egymáshoz. A következő lépés a súlyosabb motívumoknak a széleken való közűlvarrása volt. Ezt követte a vászonhiányok rögzítése: először kb. 1,5 cm távolságban való körbeöltögetése, majd a hiányok szélére merőleges öltésekkel történő körülvarz’ása .

Jegyzetek

1 V. timber Mária: Urihímzés, Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 29* o.

2 Palotay Gertrud: Oszmán-török elemek a magyar hímzésekben Bp. 19^0. 32. p.

3 Itt köszönöm meg Tésikné Knotik Mártának, a Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársának, hogy munkámat hasznos tanácsaival nagymértékben elősegítette.

(A fenti előadás szövege a szerző textil középfokú tanfolyam vizsgadolgozatának kivonata.)