Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Áipliné Faragó Mária: 17. század közepi úri hímzés restaurálása

93 Réz-oxid-ammónia: a szál oldódott. 5 %-os nátronlúg: 2 percen belül oldódott a szál. cc. HC1: a szál gyorsan oldódott. cc. HM)^: a szál gyorsan szétesett és sárga lett a folya­dék színe. c. Mikroszkópos vizsgálat: Jelen esetben páccal kötött fes­tékről van szó, ezért 0,1 normál HCl-es oldattal melegen kell kezelni a szálat, s csak utána helyezhető a Na-ditionitos ol­datba. A kezelés után többször kell desztvizes öblítést alkal­mazni. Ezek után a szál kanadabalzsamba került a mikroszkópos fotózáshoz. A vizsgálatok eredménye: selyemszál. A restaurálás előtti állapot a. Tisztítás A vászon az idők folyamán megsárgult. Az alapszöveten ki- sebb-nagyobb hiányok voltak. A sötétbarna kontúrok teljesen kikoptak. Az öltés nyomait a vékony vászon tökéletesen megő­rizte. Ez alapján a kikopott szálrendszer rekonstruálhatóvá vált. A restaurálás menete Az anyagvizsgálatok eleve meghatározták a tisztítás módját. Ezért a mosófolyadék 5 %-os Prevocel nem ionos felületaktív mosószerből és Mavecid EDZj. keverékből állt. A Mavecid vízlá­gyítóként szolgált, amely lekötötte a csapvíz Ca és Mg sóit. A mosás finomszőrű ecset segítségével történt. Az öblítést szin­tén lágyított vízzel végeztem. b. Szárítás Mosás után a darabok először papírvattára, majd üveglapra kezűitek, ahol szálirányba és alakra lettek igazítva. Ezzel a szárítási móddal az anyag egyenletes marad és nem igényel va­salást . c. Restaurálás A vászon rossz állapota, gyenge megtartása miatt az alábé- lelés látszott a legcélszerűbb megoldásnak. Ezért az alapanyag­hoz hasonló tapintású, szövésű és sűrűségű pamutvászon kezűit felhasználásra. Az alábéleléshez kiválasztott fehér anyagot az alapanyag tónusához kellett megfesteni. A két anyagot 7x7 ern­es nagyságú kockázás rögzítette egymáshoz. A következő lépés a súlyosabb motívumoknak a széleken való közűlvarrása volt. Ezt követte a vászonhiányok rögzítése: először kb. 1,5 cm távolság­ban való körbeöltögetése, majd a hiányok szélére merőleges öl­tésekkel történő körülvarz’ása . Jegyzetek 1 V. timber Mária: Urihímzés, Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 29* o. 2 Palotay Gertrud: Oszmán-török elemek a magyar hímzésekben Bp. 19^0. 32. p. 3 Itt köszönöm meg Tésikné Knotik Mártának, a Móra Ferenc Mú­zeum tudományos munkatársának, hogy munkámat hasznos taná­csaival nagymértékben elősegítette. (A fenti előadás szövege a szerző textil középfokú tanfolyam vizsgadolgozatának kivonata.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom