Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Bárth János: Keceli történeti–néprajzi kutatásaim eredményei és tanulságai

- k9 üjsvjEL-l

TÖRTÉNETI-NÉPRAJ ZI KUTATÁS Alii EREDI ISNYEI ÉS TANULSÁGAI

3ÁRTI-I JÁNOS Vi ski Ká roly Múzeum

1978 és 1982 között történeti néprajzi kutatásokat végeztem a fellelhető keceli levéltári forrásokban. Elsősorban a kései feudalizmus korának paraszti életmódját igyekeztem megismerni és föltárni. A hamarosan megjelenő Kecel története és néprajza c. monográfiába 1000 gépelt oldalt írtam a témáról. 1983-84-ben kandidátusi disszertációmban 269 oldalon összefoglaltam keceli kutatásaim eredményeit. Az átdolgozás és rövidítés során arra törekedtem, hogy a Kecelen feltárt jelenségek és folyamatok általánosíthatók legyenek más helységek 18-19» századi történetére is.

Alábbiakban röviden számba veszem azokat a módszertani tanulságokat és tartalmilag fontos megállapításokat, amelyek megítélésem szerint keceli kutatásaim és disszertációm legfontosabb eredményeinek tekinthetők.

Módszertani tanulságok

1. A disszertáció a történeti néprajz műfajába sorolható. Forrásai levéltári adatok, amelyeket igyekeztem néprajzi szemlélettel és néprajzi kérdésfeltevéssel megszólaltatni. Bár recens néprajzi adatokat számottevő mértékben nem használtam, a levéltári adatok értelmezésében nagy segítségemre volt, hogy viszonylag jól ismerem a keceli határt, a keceli embereket és a mai keceli életet. A feudalizmus kori keceli parasztság mindennapjainak, életmódjának történetét akartam megírni és ennek megvalósítására a levéltári források néprajzi szemléletű értelmezését tartottam a legalkalmasabb módszernek.

2. Többször utaltam rá, hogy Kecel történetének forrásai meglehetősen hiányosak. Ezzel szemben az olvasó tapasztalhatja, hogy viszonylag sokféle és nagy tömegű levéltári forrást használtam. Bzéi’t talán helyesebb úgy fogalmaznom, hogy Kecel történetének hagyományos értelemben vett történeti forrásai hiányosak. Felhasználtam azonban sok olyan levéltári forrást, pl. családi pert, amelyeket a :--:::'"yos t. tér '-ás ezidá- ig kevés figyelemre méltatott. Sőt úgy látszik, éppen ezek az áttételes, mozaik adatok ezreit nyújtó források alkalmasak igazán a,z „élet" történetének megírására, a mindennapok világát bemutató történeti-néprajzi mozaikkép megalkotására.

3- Kutatásaim során előszeretettel használtam keceli vonatkozású úriszéki pereket, amelyeket a Kalocsai Érseki Levéltár rendezetlen vagy évenként csoportosított és mintegy 20 helység ügyeit magában foglaló peranyagból válogattam ki hosszú évek alatt. Az úriszéki perek vallatási jegyzőkönyveiből viszonylag sok apró de fontos adatot tárhattam fel a 18. századi migráció irányairól, Kecel népesedéstörténetéről. Ezt a forrástípust más újranépesedett falvak esetében is érdemes tanulmányozni, ha a benépesülés útjaira, módjaira közvetlen forrás nem áll a kutató rendelkezésére.

k. A Kecelre irányuló migráció irányait jórészt családok történetén keresztül mutattam be. Úgy véltem, hogy e család- történeti mikrovizsgálatok alkalmasak arra, hogy Kecel népesedéstörténetének egészére vonatkozó megállapításokat serkentsenek. Tanulságaik esetenként talán Kecel határain is túlmutatnak.