Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Kulcsár Valéria: Szarmata telepkutatási problémák
21 SZARMATA TELEFKUTATÁSI PROBLÉMÁK KULCSÁR VALÉRIA Katona József Múzeum A szarmata kutatás egyik legelhanyagoltabb területe a e e- pülések kérdésének vizsgálata. Különösen szembetűnő ez, a összehasonlítjuk az őskori vagy Árpád-kori íalukutatassal, a- mely sokkal céltudatosabban folyik, s ennek megfelelően több eredményt tud felmutatni a települések ill. egyes objektumai szerkezetét illetőén. (Különösen figyelemre méltók esetün en az Árpád-kori telepek, amelyek - mint erre már több kuta o e - figyelt - sok rokon vonást mutatnak a szarmata koriakkal.) településkutatás egyébként a temetőásatasokhoz viszonyítva is hátrányos helyzetben van, korántsem rendelkezik olyan ki or rótt ásatástechnikai és főként elemzési módszerekkel. A továbbiakban néhány ezzel kapcsolatos problémára szere - nék kitérni, érintve a szarmata településtörtenet, krono ogia kérdéseit, majd a telepásatások eddigi tapasztalatait. Ha áttekintjük az általunk eddig ismert szarmata te epe leletanyagát, feltűnő, hogy túlnyomó része a „késő szarma a ként" meghatározott kronológiai csoportba sorolható. e e a nyagnak ez az aránytalansága történeti es módszertani o o ra vezethető vissza. .. „ , Az Alföldre az i. sz. 1. század derekán betelepülő szarmata jazigok anyagi kultúráját csak a temetőikből előkerülő argya ból ismerjük. Telepeikről még hozzávetőleges adataink sínese nek, ha egyáltalán feltételezhetünk regeszetileg megfog a o telepeket egy frissen beköltöző és az auktorok szerin noma i záló nép esetében. Számolnunk kell azonban azzal a Mennye ’ , , hogy a szarmaták legkorábbi Kárpát-medencei jelenletero szó o forrás (Tacitus) zsoldosként tünteti fel őket Vannius qua i rály szolgálatában./l/ Ugyanakkor nincsenek sem írásos, sem régészeti adataink, amelyek arra utalnának, hogy az . szaza folyamán tömeges szarmata beköltözésre kellene gondo nun . kevés és csekély sírszámú legkorábbi temetők arra muta nac, hogy a bevándorlók első hullámainál nem számolhatunk oma ^a településekkel. Erre utal az is, hogy az első szarmata „hon-^ foglalókkal" kapcsolatba hozható régészeti emlekanyag igen ve kony kronológiai horizontra szűkíthető. , , A későbbi időszakok telepeit (2-Á. szazad) isméiju a rege szeti anyagból, s a források is utalnak rajuk. A 2. szaza i Marcus Aurelius oszlopon feltűnő barbar hazak egy tesze e f hetően szarmata, s II. Constantinus és I. Valentinianus hadjáratainak (k. század) leírásában is említenek szarmata aza A késő szarmataként datált telepek feltűnő túlsúlyát tehát egyrészről a fent említett objektív történeti, körülményé e magyarázhatjuk. Szubjektív módszertani probléma azonban, ^ egy a telepek leletanyagának - s ebben a kerámia dominál - meg nincs meg a pontos belső kronológiája. . Általában a telepek kronológiai helyzetét az objek umo o előkerülő kerámia összetétele és típusai, de főképpen a jo keltezhető római importtárgyak határozzak meg. A leg oraJ i^ és a legkésőbbi telepek esetében éppen a pannoniai provincia lis áru hiánya jelent időrendi támpontot. Az előbbi, ese en még nem, az utóbbiban már nem áll fenn kereskedelmi apeso a Pannónia és a barbár területek között. Az utóbbit jo pe az_ a Kecskemét, Nyíri úti szarmata telep, amelyre keso rész
