Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Váczi Mária: A Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum tevékenysége 1981-től napjainkig

- 107 A múzeum tevékenysége (gyűjtő, feldolgozó, bemutató)

A múzeum gyűjteménye mintegy négyezer darabból áll. A vásárlások mellett jelentős a pályázatok útján ill. ajándékozással kapott tárgyak száma. Kiemelkedő vásárlásaink közül: a Richter- -féle kőépítő, Paál Éva gyűjteménye , valamint a húszas években működött Bergengócia Játékgyártó Üzem teljes dokumentációja. Az adattár kialakítása, a gyűjtemény feldolgozása - a további kutatómunka céljaira - folyamatosan történik.

Az első állandó kiállítást „Történeti, polgári és népi já- tékok11 címmel két év alatt (I981T december 4-tol 1983 • december 31-ig) közel 100.000-en nézték meg.

A kiállítás az ókortól a 19- századig mutatta be a játékkultúrát. Az első teremben a régi korok játékai, valamint az ún. polgári játékok kaptak helyet.

Legrégebbiek azok a bronzkori agyagjátékok, amelyek a Bács- Kiskun megyei ásatások során kerültek napvilágra. A képes ábrázolások, a karikázó görög fiú, a római agyag- és üvegedények az ókor gyermekeit idézték meg.

A középkor harcias korként volt bemutatva. Ez tükröződött a ló. századból való főúri lovagjátékok kellékeként használt gyermekvért bemutatásában is.

A lányok babái, bútorai, babaházai, edénykéi a kor legjobb céhes mestereinek a műhelyében készültek. így a kor technikai színvonala nyomon követhető a játékkultúrában is.

A 19. századtól lehetővé vált az olcsóbb játékok gyártása.

A jellegzetesen fiú- és lányjátékok - ólomkatonák, várak, kardok, puskák ill. babák, babaházak... - mellett fontos szerepet játszottak a gyerekek életében az építő-, kirakó- és összerakó játékok, majd a - technika fejlődésével - a papírjátékok.

A második teremben a népi gyermekjátékokat láthattuk. Egészen más életformáról beszéltek ezek a tárgyak. Általában egy- -egy ügyes falubéli mesterember készítette ezeket a mindennapi környezete anyagaiból - fa, csont, vízi növény, rongy, toll, termény -, s természetesen a gyerekek maguk is csináltak játékokat .

„Nagyszüleink .játékai városon és falun" c. látható a második állandó kiállításunk,amely 1984. május 12-én nyílt a SZÓRAKATÉNUSZ Játékműhely és Múzeum emeleti helyiségeiben.

Az első teremben a konstrukciós játékok kaptak helyet. A Richter-féle kőépítőből készült vár mellett a LEGO, a Markiin, és a ma gyártott fakocka, valamint a pazle és a papír-kirakó .

A második terem most a polgári játékoké. Berendezett babakonyha, szoba, papír- és árnyszínház, technikai játékok (vonat, gőzgép), állatkert, papír-cirkusz, és az egyik legjelentősebb magyar játékgyártó Grabowieczky Leon „Grabókái" - mozgatható fa-állatfigurái is itt láthatók.

Az emeleti körgalérián láthatók a népi játékok. A magyar nyelv- területek játékai is gyarapítják a hazai gyűjteményt.

Az állandó kiállítások mellett fontos időszaki bemutatókat is rendezett a múzeum, szám szerint huszonötöt, melyből kilenc vándorkiállítás volt.

1978-ban a Katona József Múzeum megyei játékkészítő pályázatot hirdetett, ennek anyagát mutatta be az első időszaki kiállítás. Gyermekmunkák mellett az itt élő idős emberek és fiatal népművészek készítették a tárgyakat. A kiállítás a Katona József Múzeumban került megrendezésre.

1983-ban két pályázatot is kiírt a játékmúzeum. „Lovagolok szilaj nádparipán" gyermekrajz és játékkészítés Petőfi Sándor születésének-ToÖT évfordulója tiszteletére. 425 pályázó több száz műve érkezett az ország minden részéről.