Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)

V. A források tanúságai

János és Pusztai József 2/6-216, Matkó Antal és Németh József pedig 1/6—1/6 arányban osztoztak a malomjogon. A hajómalom két fő része: a házhajó és a völgyhajó. A kettő úszó malom­részen támaszkodott a víz sodrása által hajtott nagykerék, a készség. A házhajó­ban volt az őrlőszerkezet és a molnár szobája/48 A tavasz közeledtét jelző jégolvadást követően a malomtulajdonosok igye­keztek hajómalmaikat mihamarább őrlőhelyükre vontatni. Az eredményes és zökkenőmentes munkához legalább 6 ember összehangolt munkája kellett.349 A kovács hajómalmát általában márciusban, ritkában később kötötték be a malom­állásra. A mester és életerős férfi családtagjai, valamint malomtulajdonos társai mellett iíjabb Csordás Antal, Kernya András, Kernya György, Lógó „Brótyos” Pál, Sós Pál két napot húzták a malmot „bekötéskor” 1827. március végén. A hajómalom vontatását az alattságnak nevezett kötéllel végezték.350 A hajómalom tulajdonosok általában 2 forintért, 2 forint 30 krajcárért ritkán drágábban vásá­roltak a vontatókötelet. Németh kovács 1821 Szent György napján 3 forint 30 krajcárért vett egy alattságot.351 A kemény fizikai munkát követően a kovácsmester rendszeresen meghívta segítőit pár pohár borra a csárdába. 1828-ban a malom első bekötésekor az elfo­gyasztott borért fizetett 4. forint 45 krajcárt, a második bekötéskor pedig 2 forint 40 krajcárt fizetett. "2 A XVIII. század végéig - sok helyen még tovább - a kasnak nevezett nagyméretű vesszőből font kosarat kővel vagy földdel megtöltötték, és az ebbe levert fenyőoszlophoz, az ún. malomszeghez (malomkaró) kötötték erős vessző­kötéllel, a có'/'rtel a hajómalmokat.35' A biztonságos hajózás érdekében Mária Terézia 1772. augusztus 3-án elrendelte, hogy a folyókon a malmos gazdák cöjt helyett vasláncot és malomszeg helyett vasmacskát használjanak. A Baja kör­nyéki nép ragaszkodott a korábbi gyakorlathoz, és továbbra is kashoz rögzítette a hajómalmait. 1838 októberében a „kas vágásért” 1 forintot fizetett Farkas Istvánnak a ko­vács.354 1839-ben kas vágáskor az dereglyéjér Huber Illésnek - 36. xr355 A téli fagyok beállta előtt a hajómalmot szétszedték, partra húzták és olyan védett helyre, kisebb csatornára vontatták, hogy a tavaszi jégzajlás ne tegyen kárt bennük.356 A vízimalmok „kikötését” általában november-december hóna­348 CZIGÁNY Béla 1962. 98.; SÓLYMOS Ede 1973. 87. 349 CZIGÁNY Béla 1963. 221. 350 MUNKÁCSI Bemát 1893. 171.; SÓLYMOS Ede 1965. 70-71.; GRÁFIK Imre 1973.505. 351 T1M. A. 4817.2012. K. I. 191. 352 TIM. A. 4817.2012. K. II. 37. 353 JUHÁSZ Antal 1991. 175-176. 354 TIM. A. 4817.2012. K. III. 6. 355 TIM. A. 4817.2012. K. III. 11. 356 CZIGÁNY Béla 1963. 217. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom