Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
A kontós-könyvekben szép számmal találunk az ártéri erdőkben kivágott fák szállítására vonatkozó adatokat. A tűzifát tavasztól őszig ritkán szekérrel, gyakrabban csónakon, télen pedig - amikor befagytak a határban lévő vízállások- szánkón fuvarozták a kovács adósai. Például 1822 januárjában Légrádi Márton három nap fát hordott ladikon a kovácsnak (1 forint 12 krajcár). Az említett személy azután Fekete erdőn 5 nap fát vágott, amit szintén csónakon szállított a faluba.370 A téli időszakban a befagyott kisebb vízállásokon szánkóval könnyen átjuthattak a sükösdiek. Kosár Jakab 1842 februárjában a Gemenc-szigetből hozott egy szánkó fát a vasmegmunkáló házához.371 Hambalkó István 1827. szeptember 15-én a „tzajler” házától csónakon fát hozott és az árokra „tüsköt” rakott.372 Ugyanabban az évben április 29-én az Ófaluból a kovács testvérének, Németh Józsefnek vesszőt szállított ladikkal. 373 A többször emlegetett 1736. évi urbariális kontraktus a sükösdieknek előírta, hogy egy erős négy vagy hat ember szállítására alkalmas csónakot készítsenek. A szerződés még azt is megjegyezte, hogy ez a helyieknek nem jelent különösebb megterhelést, mivel a vízi közlekedőeszközt saját maguk gyakorlatilag anyagi költségek nélkül el tudják készíteni.374 Kozma Györgyné 1843 áprilisában „az Vajastorokban az Vágásban egy vajunak való fát faragot", 1844 márciusában Gemencből rozsét hordott, 1846 júniusában pedig az erdőben „csónyakot” készített.375 Tóth György 1843 novemberében a Gemenc-szigetben három nap rozsét kötött.376 Bajai János szintén 1843-ban, december közepén a Gemenc-szigetben fasinát kötözött 1 forint munkadíjért.377 A Kalocsai Sárköz Duna menti helységeinek gazdálkodásában jelentős szerepet töltöttek be az ártéri határrészen lévő különféle veteményes- és gyümölcsöskertek.378 id. Szerletics Lukács 1840. február 28-án a káposztás kertet „uga- rolta” 1 forint értékben;379 Szerletits András pedig 1850-ben egy nap „árkolt” a káposztás kertben (20 kr).380 id. Szerletics Lukács több alkalommal dolgozott a kovácsmester megbízásából az ártéri tájon:- 1842. február 18-án a Gemenc-szigetből hozott egy szánkó fát 1 forintért;381 370 TIM. A. 4817.2012. K. I. 30. 371 TIM. A. 4817.2012. K. 111. 52. 372 A „tzajler” népi írásmód feltehetőleg a számláló jelentésű Zähler német szót takarja, ami jelen esetben a waldzähler rövidüléseként az erdőszámlálót, erdőcsőszt jelentheti. 373 TIM. A. 4817.2012. K. 1. 27. 374 BÁRTH János 1997. 99. 375 TIM. A. 4817.2012. K. III. 55., 132. 376 TIM. A. 4817.2012. K. III. 63. 377 TIM. A. 4817.2012. Kill. 81. 378 BÁRTH János 1974/a. 213. 379 TIM. A. 4817.2012. K. III. 47. 380 TIM. A. 4817.2012. K. III. 27. 381 TIM. A. 4817.2012. K. III. 47. 63
