Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
szére. A feljegyzés szerint a munkavégzés az alábbi költségekből tevődött össze: munkadíj 25 forint, a 204 font „murányi vas” (14 krajcár/font) 47 forint 36 krajcár, a 19 font „bécsi vas” (18 krajcár/font) 5 forint 42 krajcár, és a 3 „szál lánc” 3 forint 45 krajcár. A falusi pap összesen 82 forint 3 krajcárt fizetett a munkáért a kovácsnak.202 A téli időszak előtt, a tél folyamán a kovácsműhelyben megszaporodtak a szánjavítási munkálatok. A sükösdi kovácsok 1828 februárjában az érsek sü- kösdi ispánja, Mészáros József szánkóját vasalták 3 forintért.203 A hitelkönyvi bejegyzés szerint Németh kovács 1821. szeptember 20-án Zsikó Györgynek a „szánkó vasra kis nádlást” készített és az „urmáf ’ végig ná- dalta 1 forintért. 204 A falusi plébánosnak 1826 januárjában egy szánkót vasalt 2 forintért, az elhasznált 7 font vas pedig 1 forint 38 krajcár volt.205 A kontós-könyvekben feljegyzett taliga-adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy az eketaligáról vagy pedig a lóvontatású, kétkerekű teherszállító eszközről van-e szó. Mindössze 1847-ben jegyezte fel Németh Adám, hogy „eke taligát” vasalt Törköly Antalnak (18 krajcár).206 Lovak patkolása A szekerek, kocsik vasalása mellett a kovácsok másik leggyakoribb munkája volt a lovak patkolása. 1818-ban a plébános két lovára négy patkót 1 forintért szegezett fel a kovács.207 1 8 3 3. január közepén a Csanádi Kincses Ferenc lovainak lábára két új és két avít patkót vert fel szintén 1 forint megfizetése ellenében.208 1841 októberének végén a sükösdi vasverő a helység egyik lovára 3 új patkót készített saját anyagból 1 forint 39 krajcár értékben. A forrásként használt sükösdi kontós-könyvekben feltűnik a griffes patkó emlegetése. A szegedi tájszótár szerint a griffes patkót olyan lovak patájára verték, amelyek nagyon koptatták patkójukat.209 A patkó elejére egy kb. 2 cm vastagságú vasköröm volt forrasztva, ami védte a patkó elejét a kopástól.210 A patkótípus nemcsak az ország déli területén volt elterjedt, használatára a Szentendrei-szigetről is vannak adatok.211 202 TIM. A. 4817.2012. K. II. 54. 203 TIM. A. 4817.2012. K. II. 13. 204 TIM. A. 4817.2012. K. I. 115. 205 TIM. A. 4817.2012. K. I. 185. 206 TIM. A. 4817.2012. K. III. 176. 207 TIM. A. 4817.2012. K. I. 5. 208 TIM. A. 4817.2012. K. II. 92. 209 Bálint Sándor Szegedi szótárában és a szegedi monográfiájában is megemlítette a griffospatkót. BÁLINT Sándor 1957. II. 293.; 1976. 457. A vajdasági Oromhegyesen még a XX. század második felében is készített a falusi kovács ilyen típusú patkót. NÉMETH István 2007. 92-93. “I0 A griffes patkó az Új Magyar Tájszótár szerint is „téli patkó”. ÚMTSz 1998. II. 692. 211 Gráfik Imre adatgyűjtése szerint a Szentendrei-szigeten megkülönböztettek „nyári vagy griffes patkót és téli patkót”. A tanulmányban szereplő griffes patkó minden bizonnyal a téli patkót jelentette. GRÁFIK Imre 1971. 70. 37
