Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
a számára kifizetett 32 forint több volt 1 forint 30 krajcárral, mint az addig ledolgozott munkabére, ezért a mester a különbözetet elengedte legényének. A számvetést követően a legényt továbbra is 25 garas, azaz 1 forint 15 krajcár hetibérért foglalkoztatták. A vizsgált források bejegyzéseiből összeállítható a Németh kovácsmühely- ben dolgozó legények névsora, akiknek nevét az alábbiakban közöljük. A nevek után zárójelben a szolgálati időt tüntettük fel: Somogyi János (1818-1819), Sípos Tamás (1818-1820), Koprivanácz György (1818-1819), Horváth László (1820-1821), Gál István (1820-1822), Matuska András (1821), Szűcs Ferenc (1821-1822), Volár György (1822), Dávid István (1822-1823), Tabi Mihály (1823-1825), Antal János (1824-1825), Szalai Péter (1824-1825), Radisics György (1825-1826), Séfer Mátyás (1826), Szabó Ferenc (1827-1828), Janó Lőrinc (1828-1829), Bárány József (1829-1830), Molnár József (1830-1831), Fekete Márton (1831), Szabó János (1831-1832), Montzinger Mihály (1832— 1833), Oszter István (1834-1835), Kralovenczki József (1834-1835), Hencsei József (1835-1836), Szabó Pál (1836-1837). Állami kötelezettségek Sükösd népe, hasonlóan sok más jobbágyfalu népéhez alapvetően kétféle állami és vármegyei - nem földesúri - adót fizetett a XVIII-XIX. században: a hadiadót és a háziadót. A köznapi nyelven porciónak nevezett hadiadót az országgyűlés szavazta meg, míg a háziadót a vármegye vetette ki a jobbágyokra a hadiadó arányának megfelelően.114 115 116 Az adószedő gyűjtötte be a falusiaktól a pénzösszeget, amit aztán a község vezetői eljuttattak az állami hatósághoz. Nagy terhet jelentett a sükösdi jobbágyokra a katonaszállítási és katonatartási kötelezettség. Szekereikkel legtöbbször a Kecskeméten állomásozó katonaság lóállományának etetéséhez kellett szénát, zabot fuvarozniuk. A sükösdi kovács 1834 októberében szalma porciót, 1836. április közepén pedig öt mérő zabot szállított a „Hírős városba”."5 Ha a kovácsmester saját maga, vagy valamelyik gyermeke, esetleg alkalmazottja szállította a porciót a katonasághoz, akkor a fuvardíj összegét nem örökítették meg a kontós-könyvekben. Az egyik bejegyzésből mégis kiderül, hogy mekkora költséget jelentett a falusiaknak egy kecskeméti fuvarozás. 1837 novemberében a kovács az öregebb Szerletics Lukácsot fogadta meg, hogy vigyen el helyette 20 porció szénát Kecskemétre. A Sükösd-Kecskemét távolság oda-vissza megtételéért 4 forintot fizetett Németh János Szerleticsnek."6 Sükösd tanácsa gyakran rendelt el helyi közmunkát a lakosok számára, de a vármegyei közmunkákra is rendszeresen kirendelték a falusiakat. A kovácsmester ezeket a munkavégzéseket a „Bírói parancsra tett szolgálatom” cím alatt 114 BÁRTH János 1984/a. 148. 115 TIM. A. 4817.2012. K. II. 233., 241. 116 TIM. A. 4817.2012. K. II. 166. 25
