Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
V. A FORRÁSOK TANÚSÁGAI A középkorban a városi kovácsok a munkavégzésükhöz szükséges faszenet szekerenként vásárolták a szénégető jobbágyoktól, a falusi mesterek pedig maguk égették a falvak közös erdőiben.88 A XIX. században nem volt általános gyakorlat, hogy a falusi kovácsok bányából kitermelt kőszénnel dolgozzanak.89 A források tanúsága szerint a sükösdi kovácsmesterek az általunk vizsgált időszakban már bányászott szénnel dolgoztak, amit többnyire a legközelebbi szénlelőhelyről, a Mecsek szénbányáiból szereztek be.90 A Pécs környéki szénbányákat a XVIII. században tárták fel. A kitermelt szén értékesítéséről szerződéses kereskedő gondoskodott, aki a mohácsi szénlerakóból Pesten és Budán kívül Bajára, Péterváradra, Eszékre, Monostorra, és Apatinba szállított hajóival.91 A kontós-könyvek bejegyzései segítségével megállapítható, hogy Sükösd kovácsai honnan szerezték be a vas felmelegítéséhez szükséges nyersanyagot. A Németh kovácsok leggyakrabban Szabolcsból (Mecsekszabolcs), néhány alkalommal Pécsről, Pestről, Szászról (Szászvár) és Szomfováról, egyszer pedig Mányokról (Nagymányok) hozatták a szenet valamelyik falubeli fuvarossal.92 Sós Pál 1824. április 29-én Szászról hozott 13 véka fűtőanyagot, vékánként 24 krajcárért, összesen 5 forint 12 krajcár értékben.93 Azonos dátummal Törköly István nevénél szintén 13 vékányi szászi szénhozatalt jegyeztek fel ugyanakkora értékben.94 95 Az adatokból azt is gondolhatnánk, hogy két-két személy mindig egy szekérrel utazott nyersanyagért Szászra. A kovácsok 1825. május 26-i datálással ismét két személynél jegyeztek fel ugyanarról a helyről, de eltérő mennyiségű szénszállítást. Csúpó József 16 véka szenet 6 forint 24 krajcárért, Ifjabb Rádics Mihály pedig 12 véka szenet fuvarozott 4 forint 48 krajcárért a szabolcsi szénlelőhelyről.93 Mindketten 24 krajcárért hozták a szénnek vékáját. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a sükösdi jobbá88 SZABÓ György 1954. 125. 89 A mezőberényi és gyomai kovácsok a bihari erdőkben maguk égettek szenet a XIX. században. Köszönöm Dr. Szilágyi Miklósnak, hogy saját levéltári kutatásainak eredményeit megosztotta velem. 90 Magyarország vasérc- és kőszénkészletéről, szénlelőhelyeiről lásd: PAPP Károly 1915.; VITÁLIS István 1939. A Mecsek kőszánbányászatának történetéről összefoglalókat írt: BAB1CS András 1952.; 1967. Itt köszönöm meg Dr. Hála Józsefnek, hogy a hivatkozott szakirodalomra felhívta a figyelmemet, és a művek fénymásolatait elküldte számomra. 91 BABICS András 1952. 10., 13. 92TIM. A. 4817.2012. K. II. 126. 93TIM. A. 4817.2012. K. I. 207. 94 1824. május 31-én Törköly István ismét már Szabolcsból 14 véka szenet 5 forint 36 krajcárért. TIM. A. 4817.2012. K. I. 217. 95TIM. A. 4817.2012. K. I. 81., 187. 21
