Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
IV. Falu és társadalom
Az összeírás során feljegyeztek öt 2/4, huszonegy 3/8, százhetvenhét 1/4, százhuszonhét 1/8, egy 5/8, egy 6/8 telkes családfőt, ötven házzal rendelkező, és 3 ház nélküli zsellért. A statisztikai adatok alapján látszik, hogy a sükösdi jobbágytársadalom többsége negyed telekkel rendelkezett. A legtöbb nemes szintén ebbe a társadalmi rétegbe tartozott. A negyedtelkes jobbágyok mellett jelentős számú nyolcad telkes család élt a faluban. Tanulmányunk terjedelmi korlátái nem teszik lehetővé, hogy összevessük a kovács kontós-könyvekben szereplő sükösdi személyeket az 1820-ban összeírt családfőkkel. Az elemzés elkészítésével a kovácsmesterek megrendelői körének társadalmi összetételéről alkothatunk képet. A kalocsai érseki uradalom birtokához tartoztak a XVIII-XIX. században a Sükösd határában fekvő Korpád, Besnyő, Ságod, Jobbágy, Csipcse, Szántó puszták, amelyek veretes hangzásukkal elpusztult középkori falvak hírmondói.84 85 A sükösdiek a XVIII. század elején Korpádot 3, Besnyőt 2, Ságodot 3, Jobbágyot 2, Csipsét 1, Szántót pedig 10 forintért árendálták az érseki domíniumtól.88 A hitel-könyvekben a kovácsok nemcsak azt jegyezték fel, hogy az adós jobbágy milyen munkával dolgozta le tartozását, hanem többnyire a munkavégzés helyszínét is. A határrészek megnevezései között gyakran találkozunk különféle délszláv hangzású helynevekkel. Pesty Frigyes XIX. század közepi helynévgyüjtésekor szétküldött kérdőívre Kincses János bíró válaszolt 1863. december 30-án, aki levelében megjegyezte, hogy Sükösd határának „rácz” nyelvű elnevezései vannak.86 A falu első embere az alábbi helyneveket vetette papírra szűkszavúan: Sanyisna, Turity görönd, Vertlog, Linyasitza, Karassovitza, Sirakopoja, Vutsinopolya, Bírísztig, Contr- kositro, Labuditza, Zlopoja, Puratsik, Rásztovás, Vutsinhát, Grovinhát, Rivnitza, Jezer, Klisza, Óva, Ságod, Nepilo Constanza, Krotistya, Pávleduna, Duboka- dolina. Galgóczy Károly Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája című 1876-77-ben megjelent háromkötetes munkájában feljegyezte, hogy Sükösd határa 11142 hold kiterjedésű, amelyből 3736 hold szántó, 2846 hold kaszálható rét, 2505 hold legelő, 602 hold erdő, 501 hold szőlő, 476 hold nádas, és 486 hold „terméketlen” belterület. A szerző a szántóföldekről megemlítette, hogy egy részük árvízmentes területen, a magasabb homokdombokon húzódik, amelyek csak rozst teremnek, más részük pedig lapályon terül el, ezek „fekete televénye- sek” és Duna kiöntése miatt gyakran víz alá kerülnek. A legelők és a rétek általában az ártéri alacsonyabb területen vannak, több tavas, vízállásos hellyel szabdalva. Galgóczy felsorolta a Vajas, a Hajdófok, a Korpádi fok, és a Kerülő fok nevű kisebb vízfolyásokat, amelyeket állítása szerint az Órjeg táplált.87 84 BÁRTH János 1997. 15. 85 BÁRTH János 1974/b. 357. 8Í’ A forrásközlésekben tévesen „Kincs” alakban szerepel Kincses János vezetékneve. KŐHEGYI Mihály - SÓLYMOS Ede 1973. 74.; BOGNÁR András 1984. 333-334. 87 GALGÓCZY Károly 1877. III. 288-289. 20
