Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
IV. Falu és társadalom
IV. FALU ÉS TÁRSADALOM Sükösd a Kecel-bajai magaspart déli nyúlványán fekvő falu a Kalocsai Sárközben. A helység az 1848. évi jobbágyfelszabadításig a kalocsai érsek jobbágyfaluja volt, és a mai faluhelytől nyugatra, a Dunához közelebb eső, erekkel, fokokkal szabdalt mélyfekvésű területen feküdt. A Három Keresztként emlegetett magasparton, a mai faluhelyen húzódott a szálláskertek övezete, attól keletre pedig a sükösdiek művelhető szántóföldjei voltak a XVIII. század végén.72 Az áttelepített Sükösdtől északra, és déli irányba, Csanád felé terült el a szőlőhegyek övezete. A régi és mai faluhely közötti ártéri tájon szárazabb földhátak, göröndök emelkedtek, amiket a helyiek legelőként és kaszálóként hasznosítottak. A Duna-mappáció egyik térképszelvényének leírása szerint a falu környéke „ áll Keletrül Homokos Legelőből, Északról Jezerparti, és Öreg nevű, szinte homokos szőllőkből, Nyugotról pedig, Széles Kopolya, Ságod, és Balásgöröndi Legelőből”,73 A kalocsai érsek Sükösd népét a XIX. század elején feltelepítette az Észak-bácskai Hátság árvizektől védett meredek magaspartjára. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár Térképtárában őrzik Jeszenszky Ladislaus 1805-ben rajzolt mappáját, amelyen a mérnök megtervezte az új település szabályos, sakktábla alaprajzú belterületét.74 Az átköltözés az 1810-es évek elején történt.7’’ A Duna térképezésében résztvevő Zsitnyán János mérnök 1828 szeptemberében a következőket rögzíthette a falubeliek elmondása szerint: „Most nevezett Sükösd Helység Népe ez előtt 16 Esztendővel Dunához közelebb az úgy nevezett Kurtafok mellett tanyázott, de az áradások által ezen hely sokat szenvedvén és a ’ Nép megszaporodván az Uradalmi, és Nemes Vármegye Rendelések szerént ki Költözött a mostani helyére, és az helység rendszerént építtetett. Régi hely pedig Ó falu nevét meg tartotta. ”76 77 Pesty Frigyes kéziratos helynévgyűjtése során szintén érdeklődött a falu eredetéről, amelyre a sükösdi elöljárók ezt írták válaszul: „Hogy a község mikor említetik leg korábban azt nem tudni, — egy pecsétje 1742-ik évről szól — melyet még az úgy nevezett, Ófaluban — honnét ez előtt 57 évekkel a mostani helyökre telepedés előtt ÓSükösdön használtak - de ennél a falu keletkezése sokkal korábbi. ”11 Vályi András a XVIII. század végi országleíró munkájában magyar és rác faluként említette Sükösdöt.78 Fényes Elek a XIX. század közepén megjelent honismereti művében már magyar faluként írta le a helységet, ellenben megje72 BÁRTH János 1975. 246-249. 73 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1471. térképszelvény leírása.. 74KFL. VIII.2. a. No. 152. 75 BÁRTH János 1970. 470. 76 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1459., 1460., 1470., 1471. térképszelvény leírása. 77 BOGNÁR András 1984. 333. 78 VÁLYI András 1799. III. 290. 16
