Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Gyűjtőtáborok Sztrinkó István vezetésével

Településnéprajz (Novák László)

Népességtörténet, migrációs kapcsolatok (Szabó István - Szabó László) Majsa mint mezőváros (Székelyné Körösi Ilona)

Család- és társadalomszervezet (Szabó László)

Egyletek, körök szerepe és hatása a társadalomra (Szabó István) Földművelés (Bellon Tibor)

Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra (Bodor Géza)

Pásztorkodás (Sztrinkó István)

Istállózó állattartás (Bereczki Ibolya)

Baromfitartás (Magyari Márta)

Építkezés, lakásbelső (Sztrinkó István)

Táplálkozás (Füvessy Anikó - Zoborka Márta)

Kismesterségek (Fazekas István)

Tárolóedények, használati tárgyak (Sztrinkó István - Vidák István)

Korai kapitalisztikus vállalkozások (Szabó Zoltán)

Az árucsere néprajza (Kozma Huba)

Közlekedés, teherhordás (Madar Ilona)

Születés, gyermekkor (Örsi Julianna)

Serdülőkor, párválasztás, lakodalom (Korkes Zsuzsa)

Felnőttkor, öregkor, temetkezési szokások (Tóth Judit)

Jeles napok (Gulyás Éva)

Szakrális néprajz (Csík Antal)

Népdal és néptánc (Bathó Edit)

A kötet, mint látjuk, kizárólag a néprajzi témákat öleli fel. Ekkor készült ugyanis Csík Antal és Kozma Huba községtörténete (azóta kétszer is kiadásra került), mely a mi munkánktól függetlenül és korábban indult. Készülő kéziratát azonban ismertük. Egyébként a kötet szerzői részt vállaltak a néprajzi rész munkálataiban is.

A résztvevők kutatási szabadságát semmiben nem korlátozta. Ki-ki a saját módszere, elképzelése szerint dolgozhatott. Az esti beszélgetéseket, az évközi ritkább találkozásokat elegendőnek tartotta, hogy egyrészt megismerhessük egymás anyagát, eredményeit, vélekedését egy-egy fontos kérdésben, másrészt közeledjenek egymáshoz a szempontok, módszerek és lecsiszolódjanak a durvább kinövések, összeilleszkedjenek a részletek. Ez a látszólagos kötetlenség mindenkinek tetszett és kedvvel dolgozott. Ugyanakkor figyelt mindenki a másikra, tudott eredményeiről és számolt vele.

95