Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Tájformálás, emberi és társadalmi tényezők - Tanakodás a tanyákról

mégis nehéz volt megszerezni, mert ez a változás túl régen következett be. Ugyanakkor a kemencében való főzést szolgáló nagy cserépfazekak, ha épen maradtak, értéküket vesztették, s így könnyen megszerezhetők voltak, hasonlóan a konyhai cserépedényekhez. Az öntöttvas edények is elvesztették becsületüket, mivel az újfajta tűzhelyekhez sokkal jobban megfelelt a zománcozott konyhai felszerelés.

A kemencék megszüntetésének, a villany- és gáztűzhelyek terjedésének volt egy másik következménye is. Haszon nélkül égették el a rozsét, a gazdaságban keletkezett hulladékszalmát, kukoricaszárat, mindazt, ami korábban megfelelő tüzelőanyagot biztosított. A szalmával, a fával táplált, kerekes pörzsölőkkel végzett disznópörzsölést is a gázzal működtetett, jórészt barkácsolt masinák váltották fel.

A szükebben vett életmóddal, a mindennapi élettel kapcsolatos tárgyak, tárgyegyüttesek száma igen nagy, ezért most nem vehetjük sorra őket. Tapasztalataink azonban igazolták a néprajzi kutatás azon megállapítását, hogy a degradálódó tárgyak a háztartáson belül vándorolnak, csökkenő szerepüknek megfelelően egyre kevésbé reprezentatív elhelyezést nyernek. Mindennek egyik megoldási lehetősége, hogy a városi háztartásban idejétmúlt tárgyak a tanyára vándorolnak. Jelenti ez egyben azt is, hogy a tanyai háztartások jó része az anyatelepülés tárgyi világát tükrözi, néhány évtizedes késéssel.

Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a tanyákról sem, melyeknek nem volt ilyen szoros kapcsolata valamelyik településsel. Az ízlésben, stílusban megmutatkozó időbeni késést azonban itt is tettenérhetjük.

így szinte természetesnek tarthatjuk, hogy nagyobb számban találkoztunk ácsolt ládákkal, töredékesen festett bútorokkal, asztalos puhafa bútorral, a szőttes- és viseleti kultúra emlékeivel, mint a nagyobb településeken.

A példákat hosszasan lehetne sorolni a népi kultúra más területeiről, ám annyi az eddigiek alapján is megfogalmazható, hogy a tanyai a paraszti gazdaságok tárgyi világának változásait egyidejűleg két tényező mozgatta. Alakította a változásokat a kulturális asszimiláció - ide tartoznak a hasonlított technikák és technológiák -, továbbá az innovációs folyamatok. S itt elsősorban a valós innovációra kell gondolni, azaz az olyan megoldásokra, melyek szervesen gyökereznek a tárgyi kultúrában, s éppen mobilitásuk révén, mégis biztosítják a kultúra dinamikáját.” (Sztrinkó I., 1990. 91-94.)

82