Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Szemelvény Sztrinkó István tudományos munkásságából - A három város népművészete

erőszakkal rekatolizálták, a hívek viszont megmentették a festett mennyezetkazettákat, melyeket a mai templom kórusának aljába ismét beépítettek.61

A kazetták színezésében a fehér alapon zöld, piros, fekete és barna színek uralkodnak. A motívumok többsége körbe foglalt növényi minta. Ka- nyargós-indás akantuszlevelekböl, stilizált tulipánokból, gránátalmákból, lombos fákból állnak a kompozíciók. Egy kazetta három naturalisztikusan megfestett pikkelyes halat ábrázol, melyet valószínűleg Krisztus szimbólumaként értelmezhetünk. Figyelemre méltó még a karzat karfájának tartóoszlopa, melynek végét a tulipán kelyhére hasonlóan faragtak meg.

A református szakrális népművészet másik nagy területét a sírjelek képviselik. Ez a Háromváros népművészetének legalaposabban feldolgozott, legismertebb része. Nagykőrösről ismert pl. a legkorábbi, 1739-es adat a sírjel fejfaként történő említésére.62 A szakkutatás tipológiai rendszerében gombosfának nevezett fejfa első ábrázolásával pedig Kecskeméten találkozunk. A Kubinyi-Vahot-féle 1853-as Kecskemét leíráshoz mellékelt városképen látszik a református temető, s a rajzoló jól kivehetően ábrázolta a fából faragott gombosfákat is.63

A katolikus vallásos népélet különleges - népművészeti szempontból is kimagasló - tárgyi emlékei a Kecskemét környéki útszéli keresztek. A fafaragó művészet monumentális alkotásai ezek, melyeket közel 5 m magas akácfából készítettek. A keresztszár két végét félkörívesen meghajlított, csipkézett szélű bádoglappal kötötték össze, alája pedig bádogkorpuszt erősítettek. A korpusz alá általában domború faragással szentségtartót mintáztak. Az egyik legszebben faragott kereszten, a matkóin, a szentségtartó alatt csigavonalas oszlopfőn álló, térdeplő és imádkozó nőalakok láthatók. A kereszt aljáról induló, körbetekeredő pikkelyes kígyó az oszlopfő aljáig ér, szája előtt a bűnbeesésre utaló alma van.64

Több útszéli kereszt alsó részén téglalap alakú mező figyelhető meg, melybe az állíttató nevét, a készítés idejét és néha a faragó nevét is belevésték. Többek között ez is bizonyítja, hogy a múlt század utolsó éveiben még állítottak ilyen fogadalmi kereszteket az utak mentén. A Duna-Tisza közén csak Kecskemét és a szomszédos Kiskunfélegyháza környékéről ismerete61 A ma fennálló templom 1786-ban épült, ebbe építették be az 1740-es előző templom 26 kazettáját és több csonka darabját. TOMBOR 1968. 44.

62NOVÁK 1980. 54.

63 KUB1NY1 - VAHOT 1853.

64 Az útszéli keresztekről eddig: SÜMEGI Gy. 1978. 79-81. és FEKETE I. 1980. 18-24.

220