Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Szemelvény Sztrinkó István tudományos munkásságából - A három város népművészete

Általában a szegényebb rétegek hordták a gyakran mentét is helyettesítő szűrt. Kecskemét városa például még az 1920-as években is szűrrel látta el a szabadban dolgozó alkalmazottait, így többek között a város kocsisát és gulyását.

Használatáról, a szőrcsuháról már a XVII. század elejéről vannak adataink, bár az önálló szürszabó céhek csak a XIX. század elején váltak el a vékony szabóktól és alakítottak önálló szervezetet.

Az 1850-es években volt a szűr divatjának fénykora, hiszen ekkor Kecskeméten a fehér szűr: „...a jobb módú nép között is ..., főleg esőben kedvelt használatú”.27 Az 1870-es évekig azonban állandóan tiltják díszítésüket, cifrázásukat. Hogy ezután megszűnnek a tiltó rendeletek, azt is jelzi, hogy használatuk hanyatlóban van.

Az 1853-as kecskeméti szabályzat szerint még a nem vásáron árusított, előre megrendelt, ún. fogadott szűrök díszítését is igen visszafogták, s csak „...simán bé borított le hajtott gallérral, csipke nélkül simán be szegett hajtókára, ... minden rosa nélkül az oldalában, a hátulját is bár fel hasítván, de tsak simán bé szegve...” lehetett készíteni.28

Figyelemre méltó, hogy míg a cifraszűr divatjának fénykora országosan az 1870-1880-as évekre esik, addig a Háromvárosban e korban már nincs túl nagy jelentősége a viseletben.29

Valószínűnek látszik, hogy szűrszabóink nagyobb arányú piacozással próbáltak védekezni a helyi kereslet csökkenése ellen. Talán erre utal az is, hogy a várostól távol, Szeged-Alsótanyán 1933-ban olyan nótát gyűjtöttek, ami a kecskeméti szűrszabókról szól. Bár már közölték, ritkasága miatt érdemes újra idézni:30

Kecskeméti szűrszabó legénynek Letörött a bal válla szegénynek.

Ircölni, fircölni, kurcolni,

Tunnál-e még szűrkankót fircölni?

Györffy István kutatásai alapján tudjuk, hogy a Háromváros szűrszabó mestersége, hasonlóan a Duna-Tisza közihez, élénk kapcsolatban volt a dunántúlival, s így a szűrrátétek motívumkincse is elsősorban azzal rokon.

27KUBINYI-VAHOT 1853. 100.

28 PAPP 1930. 25. és GYÖRFFY 1930. 85-86.

29 FÉL-HOFER 1975.46.

30 BÁLINT 1977. 369.

205