Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
Néhány szó Székelyszentkirályról és vidékéről
Székelyszentkirály a székely honfoglalás óta folyamatosan létező település, a Havasalja néven emlegetett táj faluja. Mivel a Havasalja közepe táján fekszik, a táj prominens faluja - azaz kiemelkedő jelentőségű, a néprajzkutató számára úgyszólván „példa-falu”. Hiszen a Görgényi-havasok lábánál egy völgyben terül el, ám jeles havasokkal rendelkezik. A Havasalja nevet Bárth János néprajzkutató próbálta meg feléleszteni „XX. századi szendergéséből” némi sikerrel.3 A középkori Szentkirály falu a mai településtől mintegy két kilométerrel feljebb, a Bosnyák- és az Aklos-patak találkozásánál alakult ki. Majd valamikor az újkor hajnalán települt át a mai helyére, a Balázs-domb tájára. Az átköltözés okát a helyi szájhagyomány ma így őrzi: a faluban a kolerajárvány négy személy kivételével mindenkit elpusztított.4 Szentkirályt alapítása óta katolikus székelyek lakták. Ám a XVII. század elején megérintette a reformáció szele, ennek ellenére a szentkirályiak, a többi havasalji faluhoz hasonlóan, az újkorban is római katolikusok maradtak. A faluban a leggyakoribb és egyben a legrégebbi családnevek, azaz a tőről vágott családok: a László, a Bálint, a Bodó, a Lőrincz, a Kovács, a Berze, a Péter, a Balázs, a Gergely és a Telekfalvi. A helyi szájhagyomány az egyes családok alaptermészetét a következőképpen jellemzi:5 Ha egyszer Balázs, az szereti az evést-ivást. Ha Bodó, az csak magának való. A Lőrinczek gőgösök, de buták. A Bálintok kevélyek. A Lászlók léniásak és cigánytermészetüek. (Kétféle László van Szentkirályon: a léniások és a cigánytermészetüek.) A Gergelyek elégedetlenek. A Péterek csárogók.6 A Kovácsok bölcsek és nem bőbeszédűek. Ha Berze, nem érsz vele messze. A Berzék ármádisták.7 Vagy: A Berzék armalisták.8 A XVI. század második felében (1569-1591) a következő szentkirályi személynevek olvashatók az udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvekben:9 3 BÁRTH János a Varság, a székely tanyaközség című könyvében foglalja össze a tájnév múltját és kiterjedését, 1592 óta adatolhatólag. (BÁRTH János 2001. 12-16.); KOVÁCSNÉ JÓZSEF Magda 1993; GÁBOR László 2003. 28-180. 4 GÁBOR László, 2003 5 GÁBOR László, 2003. 72-73. 6 ’rikácsolok, rikácsolnak1 7 ’hatalommal rendelkezők’ 8 ’olyan nemesek, akik csak címert és nemesi levelet kaptak, de nemesi adománybirtokot nem’ 9 DEMÉNY Lajos - PATAKI József 1983. 362. 8
