Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
IV. Temetkezési szokások
Gyermekek, ifjak és öngyilkosok temetése. Nem római katolikus gyülekezetek szertartásai Az előbbiekben felvázolt temetkezési leírás a halál „legtermészetesebb” és leggyakoribb formáját, az idősek gyászesetét vette alapul. Gyermekek, fiatalok, öngyilkosok temetése az életkorból és a halál rendellenes körülményeiből fakadóan a szokásostól eltérő módon zajlik le. Ugyan a második vatikáni zsinat jóformán megszüntette a temetés és temetés közti különbségeket, a régi, bevett hagyományokat helyi szinten nem lehet teljesen kiiktatni. A kereszteletlenül elhalt gyermeket még a 20. század elején is, vagy a temető felső sarkába, az erdő alá (in locaprivato), vagy sekély gödörbe, vagy családi sírba helyezték végső nyugalomra. Nevét a keresztfán nem jelölték, az anyakönyvben sem rögzítették (fílius mortuo natus). Ha a gyermek meg volt keresztelve, rendes temetést tartottak, de önálló sírt ritkán kapott: vagy a dédszülők fölé, vagy a régi csontokat egy oldalsó gödörbe ásva azok helyére temették. László Gyula közli azt a háromszéki adatot, mely szerint a kereszteletlenül elhalt gyermekeket a szoba egyik sarkában, a tűzhely közelében ásták el.167 Az elhalt gyermeknek a keresztanyja vette a halotti ruhát és a szemfedőt. Az ő dolga volt a gyermek felöltöztetése, a kis koporsót is ő vitte a hóna alatt a temetőig.168 A házasulandó korba ért fiatal halottat menyegzői ruhába öltöztették, gazdagon felvirágozták.169 Koporsóját székely ruhába öltözött kortársai vitték a menetben a vállukon. A keresztszülők fúvós-rezesbandát fogadtak, akik lassú menyegzői nótákat fújva vonultak a halottas menet élén. Az öngyilkosság a mélyen vallásos ozsdolaiak szemében Isten akaratát felülbíráló, bűnös cselekedet, melynek végrehajtásában az ártó hatalmak is aktívan közreműködnek. Az öngyilkossági kísérletet túlélők beszámolóiból nem hiányozhat a kényszerítő ördögi figura: ,ylz ördög tartotta elejibe az üszköt (szenes fáklya, parázs) hogy dugja bele a fejit (a kötélbe), s szegény húzta a fejit, hogy a hurok menjen rá”, „Az ördög vasvillával szurkálta a szemit, az elcsinált (elhajtott) gyermekei meg nyivákoltak közben, mint a macskák". Az idősebbek különös hatalmat tulajdonítanak az ördögöknek, akik nagyban dolgoznak, még az égből tüzet is hoznak le. A sors kísértését, az öngyilkossággal való tréfálkozást is komolyra fordíthatják. Elég egy nyakra kötött cérnát a kilincshez akasztani, az ördögök nyomban ott teremnek, megfojtanak, s meghalok. Az öngyilkos halott temetési menete ének, papi kíséret és harangszó nélkül, csendben, megrendültén vonult a harangozóház melletti úton egyenesen a temetőbe. A testet szenteletlen sírba, a temető legfelső sarkába (extra cemetery) temették, távol a többitől. 167 LÁSZLÓ Gyula 1997. 361. 168 A keresztanya szerepéről a temetésen lásd. CZANK Gábor 2008. 232.; KISS Lajos 1920-1922. 92.; KUNT Ernő 2003. 190.; MARKOS Gyöngyi 2008. 55. 169 A fiatal halott kiházasításának szokása egész Európában megtalálható. A halott lakodalmáról az ország különböző területein lásd. CZANK Gábor 2008. 232. 259-260.; BÁLINT Sándor 1944. 186.; GYÖNGYÖSSY Orsolya 2007. 7-9.; JUNG Károly 1987. 138. 140.; KUNT Ernő 2003. 59. 76-87. 97- 98. 163-165.; MARKOS Gyöngyi 2007. 47. 57-58.; RÓHEIM Géza 1990. 183-196.; TÁNCZOS Vilmos 2006. 177-178.; SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond 1937. 305-306.; SZENDREY Ákos 1941.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 190-191. 67
