Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
A gazdaszony visza mongya Hogy van még két korso pálinka Ne menj kislány a pest megi Nem jöttünk mi perlekedni Hanem jöttünk énekelni Neved napját köszönteni.1,1 Mivel a köszöntő olykor az ünnepelt megkötözésével, jelképes „megverésé- vel” végződött, az Istvánok és Jánosok igyekeztek a köszöntések elől kitérni, elbújni. A tréfás névnapolás végén az ünnepelt pálinkával hálálta meg a jókívánságokat. Az ünnepekre való testi, lelki ráhangolódást az ozsdolaiak eleiktől örökölt, ösztönös jóérzéssel gyakorolják. Az ünnepi készülődésben egyszerre fordítanak figyelmet a lelki épülésre és a társadalmi kapcsolatok ápolására, miközben otthonukba csempészik a közelgő ünnepek szentségét. A karácsonyt megelőző, több napig tartó Szent Család járás a szomszédság és a családok ünnepi összetartásának iskolapéldája. Karácsony szenvedeje előtt tíz utcabeli család megbeszéli, hogy Szent Család csoportot alkotnak. Kiválasztanak egy szép, bekeretezett Szent Család képet, és december 15-én elviszik a templomba. Az ötórai szentmisén a pap megáldja az oltár elé tett szentképeket, amit aztán tíz napon keresztül háztól házig hordoznak a csoporttagok között, előre megbeszélt sorrendben. Esténként, a hat órakor megkonduló harangszó jelzi a csoportok indulását. A szentképpel először bekéreznek a soron következő családhoz, beajánlják a Szent Családot. Miután a családfő befogadja őket, a csoporttagok helyet foglalnak a nagyszobában, a képet pedig egy asztalkára helyezik. A szentkép előtt gyertyát gyújtanak, és egy nyomtatott füzetkéből Jézus Szíve és Adventi litániát, rózsafüzért imádkoznak, karácsony előtti énekeket énekelnek. Az imaalkalomra több olyan család is összegyűlik, akik nem tagjai a családcsoportnak, vagyis a tíz nap alatt egyszer sem jár náluk a szentkép, de a meghitt, ünnepi hangulat odavonzza őket. Egy este akár 30-40 személy is összegyűlhet a szentkép előtt imádkozni. A másfél, két órás imádság után a háziasszony kínációt tart, süteménnyel, üdítővel kínálja a vendégeket. A Szent Család járás utolsó napján, karácsony szenvedejin a képeket visszaviszik a templomba, majd mindenki hazaviszi a sajátját. Ozsdolán 2008-ban tizenkét családcsoport indult. A II. világháború előtt a karácsony előtti esti imádkozót adventi háznak, adventi koszorúnak nevezték. Alszegben Mike Józsefhez, a Füveny utcában Sinkler Mihályhoz jártak a szomszédok, mert szépen tudtak imádkozni és sokan elfértek náluk. Az asszonyok kínációt vittek magukkal, és közösen imádkoztak. A szokás Ceau- sescu ideje alatt is élt, csak nem dobolták. A második világháború előtt a Szent Családhoz hasonlóan járták Húsvét előtt a keresztutat. 14 család 14 éjszaka, egymás után tartott imádkozót egy-egy stáció emlékére. A szokás 1990 után már nem éledt újra. Szintén a Szent Családhoz és Jézus születéséhez kapcsolódik a betleheme- zés szokása, mellyel a 20. század első harmadában hagytak fel az ozsdolaiak. A kántor a karácsony előtti napokban betanított egy csapat legényt, akik karácsony 111 111 Pál István kéziratos füzete a 20. század elejéről. 42
