Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
Korábban a harangozónak nem volt fizetsége, így vízkereszt napján „szakácsnődként, nagy kosárral járt a házszentelőkkel, abba gyűjtötte a járandóságát. A tojásért cserébe a magával hordott búzaszemekből szórt a tyúkok elé, hogy jól tojjanak. A rövid szertartás után a házigazda, égő gyertyával kísérte át a házszentelő- ket a szomszédba. Az ebédet valamelyik családnál költötték el, a csengettyűsök és a vidimusz gyerekek pedig délutánra lecserélődtek. Napjainkban már csak a pap, a kántor és a gyerekek járnak házszentelésre, a harangozó és a megyebíró elmaradt. A háziak kevés helyen térdelnek le a kapun bevonuló szent kereszt előtt, és a szomszédba sem gyertyával kísérik át a menetet. Az asztalra tiszteletpénzt készítenek ki, külön a gyerekek és külön az eklézsia számára. Ez utóbbi összeget a pap, a kántor, a harangozó és az oltáregylet között osztják el, a gyerekek pedig az előző évi ministrá- lások száma szerint kapnak belőle,104 melyről a plébánián jegyzőkönyvet is vezetnek. A házszenteléskor az ajtóra felírt jelet egész évben fent hagyják.105 Húsvét hétfő a népi gyakorlatban a női termékenységvarázslás kiemelt alkalma. Délelőtt a fiúgyermekek járták az ismerős lányos házakat. Locsolóverssel, és egy-egy vödör vízzel indultak el vízbevetni. Az 1970-es években városi mintára faluhelyen is kísérletezni kezdtek a hideg kútvíz helyett a szagos kölnivel, a mosószappant vízben feloldották, üvegbe tették, majd gézzel lekötötték. A leányok vöröshagyma héjával festett, szőlő vagy diólapi mintájával díszített, viaszba mártott, vagy tepertyűvel meghúzott piros tojást adtak ajándékba. A tojásokat tojásíró asszonyok készítették. Balázs Márton szerint Ozsdola is a nevesebb tojásíró községek közé tartozott a Feketeügy bal partján. Igen kedvelt volt az ún. „szegfüves” és „német sapkás” motívum.106 A kisebb fiúgyermekeknek egykor az apjuk, nagyapjuk tanítgatta a locsolóverseket: Alleluját mondván, hála az Istennek! Föltámadt a Krisztus a tegnapi napon Melyben nagy öröm van az egész világon. Meggyőzte a Krisztus a halál erejét, Hogy ne nyomja többé a mi Krisztusnak népét. Kik mi vízbevetők vagyunk, Mint a kemény kőfal, oly keményen állunk, Senki könyörgése nem segít minálunk. Mégis kérlek kedves jó barátom Szánd meg ezt a szüzet, látod, mint sajnálom Kész vagyok érte meghalni Hogy is megváltani, mert nála váltságom fogom találni. Öntök asszonyt, gazdát kegyes családjával, Várok piros tojást párjával. 107 104 Ozsdolán 2007-ben összesen 62 lány és 40 fiú járt ministrálni. 105 Vö. BÁRTH János 2006. 206-213. 106 BALÁZS Márton 1942. 19. 107 A külön lábjegyzet nélküli, dőlt betűvel jelzett rigmusok Mátyás Ágoston vőfélykönyvéből származnak (Ozsdola, Porond.) 38
