Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
dik a liba lába, vagyis a következő évben jó búzatermés várható. Ha karácsony reggelén felhőtlen az ég, száraz nyárra lehet számítani, ha havazik, esős nyár lesz.98 A következő esztendőre vonatkozó időjóslást az ozsdolaiak hagymakalendáriummal végzik. Karácsony estéjén hat fej hagymát kettévágnak, közepére sót öntenek. Minden fél hagyma egy-egy hónapot jelképez. Amelyikben a só reggelre megolvad, abban a hónapban sok eső várható. A két karácsony közti hat nap is alkalmas időjóslásra. Déltől délig egy-egy hónapot számolnak, és megfigyelik, hogy milyen az időjárás. Ezzel a módszerrel az újév 12 hónapjára fel tudják jegyezni, hogy milyen idő várható. A hosszú telet követő dolgos napok közül Gergely napja az első (március 12.). Ezen a napon az ozsdolaiak akár a hó alá is elvetik a hagymát, legfeljebb szalmát tesznek fölé, hogy meg ne fagyjon. Úgy tartják, ha Gergely napján (mely egyben a tavasz első napja) nem vetik el a hagymát, később már nem fogja meg. Két héttel később, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor (március 25.) meghívnak egy olyan ügyesebb embert, aki ért a szemzéshez-oltáshoz, és beoltja a kertben a gyümölcsfákat. Ozsdolán Szent György napján bújik elő a Szent György napi saláta és a csikány (április 24.). Ezekből a vadsalátákból levest készítenek, így a hosszú téli időszak után a szervezet nagyobb mennyiségű vitaminhoz jut. Az idősek halálozási aránya is lecsökken. Ha kibújik a csikány és a Szent György saláta, nem kell félni, hogy meghalnak az emberek. Ezen a napon engedik ki Ozsdolán a juhokat, két héttel később, május tizedikén pedig a csordát. A kieresztés előtt egy vastag láncot húznak keresztül a kapu alatt, azon léptetik át az állatokat, hogy olyan összetartóak legyenek, mint a láncszemek. A lánckötél nélkül úgy vélik, az állatokat baj éri, többé nem jönnek vissza. Van, aki ezen a napon ülteti az uborkát, de többnyire Gizella (május 7.), vagy Úmapját tartják erre a legalkalmasabbnak. Medárd napja előtt (június 8.) nem tanácsos hüvelyesekkel bajlódni, mert nem fognak kikelni. Keresztelő Szent János (június 24.) az eperszedés ideje, addigra érik be a zamatos ozsdolai cseresznye. Az aratáshoz Sarlós Boldogasszony (július 2.) után fognak hozzá. Az ozsdolaiak kalapjukat levéve imádkoznak az aratás sikeréért, Uram, segíts meg a nyáron! A kendemyüvést július 26-án, Anna napján kezdték el. A bács Szent Mihálykor veri szét a juhokat (szeptember 19.), bár akad, aki egészen Márton napig nem hajtja haza az állatokat (november 11.). A pityóka (krumpli) szedésének időszaka is Szent Mihály után veszi kezdetét. Aki eddig nem veti el az őszi gabonát, üres marad a zsákja. Október 26-a, Demeter a kézdivásárhe- lyi sokadalom napja, Ozsdolán ekkor kezdik a káposztaszedést. Az asszonyok Mártonkor tömik a libákat (november 11.), hogy karácsonyra jó kövérek legyenek. A kendertilolást pedig legkésőbb Katalin napjára befejezik (november 25.). Dologtiltó napok A dologtiltó napok többsége általános, vagyis mindenféle munkavégzésre kiterjed, nagyobb egyházi ünnepekhez köthető (Úmap, Áldozócsütörtök, Nagybol- dog-asszony, Mindenszentek, stb.), és az egész katolikus magyar nyelvterületen 98 BALÁZS Márton 1942. 103. 34
