Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
II. Párválasztás és esküvő
A főzőasszonyok és a segítségek feladata a lakodalom előtt három-négy nappal vette kezdetét. Csütörtökön baromfit és disznót vágtak, pénteken megtöltötték a káposztákat, a lakodalom reggelén kisütötték a kürtőskalácsokat, megfőzték a levest. A rokonság ezekben a napokban vágott csirkével, süteménnyel, borral, pálinkával segítették a lakodalmat tartó családokat. Ezzel a gesztussal jelezték, hogy számíthatnak részvételükre a lakodalomban. A kultúrházi lakodalomra már csak enni jöttek, a nászajándékon kívül egyebet ritkán vittek. A házi lakodalmak korában az evőeszközöket, poharakat, asztalokat és székeket is a rokonságból kérték kölcsön. A menyasszonyos és vőlegényes ház portáját gondosan kimeszelték, kitakarították. A bútorokat a csűrbe hordták, hogy jusson hely a vendégség számára. A polgári esküvőre a násznagyok és az örömszülők jelenlétében, a lakodalom előtti héten került sor. A menyasszony az 1950-es években még kosztümben ment a Néptanácsra egy tálca süteménnyel, hogy a rövid, formális szertartás után meg tudja kínálni az anyakönyvvezetőt és a jegyzőt. A polgári esküvő csak 1990 után kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor egy napra került a templomi szertartással. Az esküvő időpontja a vonatkozó egyházi rendelkezések és a hatvanas években fellendült városi munkavállalás függvényében többször is változott az elmúlt száz év során: először hétfőn vagy szerdán, majd vasárnap, végül egységesen szombaton tartották.71 A lakodalom napja Az esküvő napján délután háromkor gyülekezik a násznép, külön a menyasszony és külön a vőlegény portáján, ki hova tart. A vőlegény és a vőfély a kapuban pálinkával fogadja az érkező vendégeket, akik sorra megölelik, megcsókolják a megszeppent vőlegényt. Ha a vőfély úgy látja, hogy a násznép javarészt megérkezett és a jó köményes pálinkától a hangulat is feljavult, figyelmet kér, és cirkalmas ver- sezetben búcsúztatja el a legényt a szülői háztól, testvéreitől, szűkebb rokonságától. A vőlegény minden versszak után csókkal köszön el az említett hozzátartozótól, míg a zenekar lassú, szomorú tust húz. Ozsdolán minden időben működtek kisebb- nagyobb, fúvós vagy vonós lakodalmas zenekarok. Egy 2003-as esküvőn szaxofonból, harmonikából és szintetizátorból állt a lakodalmas zenekar. A rövid, megható búcsúztatás után a vőfély felszólítja a vendégséget, hogy rendezzék soraikat a kikéréshez. A vőlegény rokonsága a következő sorrendben vonul a menyasszony házához: elöl halad a felszalagozott, büszkén vonuló vőfély a zenekarral, őket követi a vőlegény, két oldalán a nászasszonyokba (a keresztanyák) karolva. Mögöttük haladnak a násznagyok és a vőlegény szülei, testvérei, majd a legények és leányok, végül a házaspárok. Ha a menyasszony messze lakik, vagy egy másik községig kell érte menni, a vendégség felszalagozott pergős, kasos szekerekre ül, így vonul zenélve, énekelve, vigadozva. A 21. század elején már Kézdivásárhelyről kölcsönöznek autóbuszt, és a násznép is többnyire autóval megy a kikérésre és a templomba. A vendégség előtt zárva a lányos ház kapuja. A vőfély előáll, és nagyokat kiáltva követeli a szószólót, akivel tárgyalhat a beeresztésről. Szerencsés jó napot 71 BAKÓ Ferenc 1987.24.; BÁRTH János 2006. 162. 26
