Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
II. Párválasztás és esküvő
egymást, elsőként segítettek a szükségben és a nyári idénymunkák alkalmával, a nagyobb családi ünnepélyekre pedig külön meghívást kaptak. Az adventista gyülekezet csak a felnőtt-keresztelést ismeri el. Ez Ozsdolán sincs másként. A nagykorúvá válás után ajelölt kérvényezi a tagfelvételt, és bizonyságot tesz arról, hogy kellően ismeri a hitalapokat. A kereszteléseket csoportosan, és a természetben tartják. A Kopolnó- másként Kápolna-patakban comb középig érő göbét mélyítenek. A keresztelendők egyforma fehér ruhában jelennek meg, nyilvános hitvallást tesznek, majd a prédikátor sorra alámeríti őket. A jelölt kezét a mellkasán tartja, a prédikátor pedig a tarkóját fogja. A mai gyülekezet tagjai (kb. 60 fő) közül kb. 60% a katolikus egyházból keresztelkedett át. II. PÁRVÁLASZTÁS ÉS ESKÜVŐ A Kézdivásárhelytől keletre sorakozó magyar falvak népszokásai igen hasonlóak egymáshoz. Sárfalva, Hilib, Gelence, Martonos és Ozsdola lakodalmas hagyományait napjainkban tovább egységesíti, hogy a lakodalom kulcsfiguráját, a vőfélyt egymástól kénytelenek kölcsön venni. Ozsdolán 2002 óta nincs állandó vőfély, így gelencei és martonosi ceremóniamesterek mulattatják a násznépet. A 20. században Bögözi Balázs, majd a mesterséget eltanulva Mátyás Ágoston látta el a vőfélyi teendőket a faluban. Az 1960-as évek előtt Ozsdolán is kimutatható volt a helybeliek összeházasodására, a lokális endogámiára való törekvés.58 A híres sáribálakat és a fonókalákákat rendszerint az adott falurészben élő fiatalok szervezték, így nem ment ritkaság számba az egy utcából nősülés. Ha a menyasszony az utcából kívülre ment férjhez, a lakodalmi menet útjában több helyen elkötötték az utat jelezve, hogy nem szívesen engedik a menyecskét az oda tartó legények. Annál nagyobb megtiszteltetés volt a leánynak, minél több helyen akadályozták kivezető útját. Ha a szomszédos falvakba pergős szekérrel vonuló nászmenet hídon ment keresztül, a legények medvehúst rejtettek alá, hogy a lovak ne tudjanak átkelni rajta. Mikor a leány megérkezett vőlegénye falujába, újra elkötötték az utat. Ekkor a vőfély és az útkötők tréfás alkuszában rendszerint elhangzott a méltatlankodás: miért hoztátok? Van itt leány elég! Ismerkedési alkalmak. Bálák, fonók, vizita A fiatalság a közös munkaalkalmakkor (kaláka, aratás, napszámos munkák), a tavaszi falusi bálokban, műkedvelő színielőadásokon,59 családi eseményeken, (keresztelő, lagzi, temetés), télen a sáribálakban és a vizitában talált alkalmat az ismerkedésre.60 A kalákában végzett idénymunkákra, szerre hívták a legényeket és leányokat, akik munka közben énekelve, dalolászva, élcelődve mulatták az időt. 58 BAKÓ Ferenc 1987. 75.; JUNG Károly 1987. 240.; ÖRSI Julianna 1983. 59 Ozsdolán 1919 óta működik színjátszó kör. 60 A fiatalok ismerkedési alkalmairól, kalákákról, fonóról, vizitáról lásd. ANTAL Imre 1983. 142.; BALÁZS Lajos 1994.; BÁRTH János 2006. 158-160.; JUNG Károly 1978. 68-74. 21
