Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

I. Születés

gyereket, a szeme abba akadjon bele, azt nézze, ne a gyereket. Esetenként korompöttyöt tett a kicsi a homlokára.34

Az összeért szemöldökű embereket még a 21. század elején is különösen igézősnek tartják. Ha az elővigyázatosság ellenére megtörténik a baj, azt a gyermek indokolatlan sírása, álmatlansága, nyugtalansága jelzi (le van verődve). Ekkor kerül sor a vízvetésre.

A vízvetés a víz, a tűz és a keresztelés elemeit felhasználó tisztító (purifiká- ló) szertartás, a népi vallásosság egyik izgalmas megnyilatkozása, melynek elvégzése speciális, öröklött tudáshoz kötött.35 Ahány vízvető asszony, annyiféle technika és imádságformula él a faluban. Vannak olyan állandó elemek (víz, szén, kályha előtt térdelés, Miatyánk, késheggyel keresztelés, a víz megivása, majd a maradék eltávolítása) melyek minden rítusváltozatban megtalálhatók. A vízvető asszony elsőként megbizonyosodik az igézés tényéről. Egy kisebb bögrét, csuport félig megtölt vízzel. Ez többnyire forrásvíz, a rítus egy változata szerint a falun keresztülfutó patak 7-9 merítő helyéről hozott, ritkábban szentelt víz. Az asszony letérdel a szobában lévő kályha elé, egyik kezében a vizes csuporral, másikban egy keskeny késsel, majd keresztet vet. Elmond egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet, miközben égő parazsat kapar késheggyel a csuporba, majd megkereszteli a hóit szenet, vagyis keresztet vet késheggyel a csupor szájára. Ha nincs szén, égő gyufaszál is megteszi.36 Az eljárást még kétszer megismétli, közben figyeli a vízbe hulló széndarabok hangját: minél jobban sikít, annál erősebb igézés áll fenn.37 Ha a parázs lesüllyed a csupor aljára, a rontás tényét bizonyítottnak veszi. Ezután a vízvető asszony egy rövid formulát mond. A ráolvasás formailag és tartalmilag is változatosságot mutat:

1. Drága Jézusom, aki ezt a gyermeket megigízte, vidd el tőle, adjad hogy többet ne igízze, hiszen ez egy földi szenvedés. Te mondtad hogy ha benned bízunk, semmi baj nem érhet, (keresztvetés) - Ozsdola, Föveny utca.

2. Krisztus urunk elindult tizenkét tanítvánnyal a Jordán folyó mentén. Út közben talált három vak embert, egy kék szeműt, egy fekete szeműt és egy sárga szeműt. Ezek közül aki megigízte XY-t, Krisztus urunk lássa és gyógyítsa meg. - Ozsdola, Alszeg

3. Törökök, görögök, ti adtátok, vigyétek is el innen — Ozsdola, Föveny utca

4. Ha ember igízett meg szálljon a bajszára, ha asszony igézett meg, szálljon a homlokára.- Ozsdola, Nagyág

Az imádság végeztével három korty vagy három kanál szenes vizet itatnak a beteggel. Olykor bekenik vele a kézfejét, talpát, nyakát, kereszt alakban vízzel vagy szénnel a homlokát. Akad aki megmossa benne az arcát. Ha tehenet, borjút,

34 BALÁZS Márton 1942. 109.; JUNG Károly 1978. 40-42.

35 Több ozsdolai asszony úgy véli, az életkor és a tapasztalat feljogosítja a rítus elvégzésére, így gyakorlatilag az idős asszonyok körülbelül egyötöde valamilyen formában le tudja bonyolítani. A vízvetésről és igézetről lásd BALÁZS Lajos munkáit (1995, 1999); BÁRTH János 2006. 139-140.; TÁNCZOS Vilmos 2006. 148. A szenesvíz készítésére Gombosról közöl adatokat JUNG Károly 1978. 58-59. (az égő parázs vízbe dobása, az abból való ivás, mosdatás és a csurgóra kiöntés motívuma azonos!) Deáky Zita és Krász Lilla a terhes asszony ijedtségének orvosságaként említi a megöntést. DEÁKY Zita - KRÁSZ Lilla 2005. 76. 242. Kapros Márta a szülési fájdalmak enyhítését emeli ki. KAPROS Márta 1990. 18.

36 VIDÁK Tünde 2006. 111-113.

37 A parazsak száma 3, 7 vagy 9 lehet, ahhoz mérten, hány merigetőből hozták a vizet a csuporba.

15