Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

I. Születés

A látogatási alkalmat radinának nevezték.26 Nagyradinát a leendő keresztszülők és a pár nagyobb gyermekeinek keresztszülei vittek a szoptatós anyának. A kürtöst, pálinkát, borvizet, sülteket, tésztákat (sütemény), paprikást, csörrögét (fánkot), pánkot, rétespalacsintát és madártejet fűzfavesszőből font radináskasban.27 hímzett radinás kendővel letakarva, ünnepélyesen vitték a beteg asszonyhoz. A II. világháború után már csak alapanyagokat vittek a radinába (pl. vágott tyúkot) amit egy idős nőrokon főzött meg a gyermekágyasnak. Napjainkban kisruhát, pénzt, virágot visznek a leendő keresztszülők.

A tejelvitel megelőzése érdekében nem szabadott a szoptatós anya ágyára leülni.28 A radinások a látogatás végeztével ruhájukból cérnaszálat húztak vagy hajuk szálát összemorzsolva az anya ágyára vetették: a tejet itthagyjuk, tejet, álmot, mindent itthagyunk.29 Ha valaki megfeledkezett a cémavetésről, a háziak udvariasan figyelmeztették a mulasztásra: hagyjál tejet és álmot. Menstruáló nő látogatását a gyermek testén égő, vörös kiütések jelezték.30 31 Ennek megelőzésére a tisztátalan asszony távozás előtt megfogta a gyermek kezét. Rendszerint az idős máma felügyelte, hogy a beteglátogatás a rontás, igézés és tejelvitel veszélye nélkül teljen el: „ véletlenül nincs-e rajtad a havibaj? Akkor légy szíves fogd meg a gyermek kezét”.7' Tejelvitel megakadályozására foghagymát vagy piros szalagot rejtettek a küszöb alá.32

Az önkéntelen szemmel verés, megcsodálás, igízés ellen a látogatók gyöngéden megköpdösték a gyermeket: pfü, én meg nem igézem!33 Arra is ügyeltek, hogy ne édesgessék túlságosan, ne nézzék meg erősen. Az édesanya a csepeszkére (kis sapka) Máriás érmét vagy piros anyagból keresztecskét varrt, hogyha megnézik a

26 A magyar nyelvterület más helyein hívják még csőknek (Dél-Alföld), radinának (Csík megye), paszitának (Gombos), pacitának (Varság), pamudának (Kalocsai Sárköz), pomodának (Jánoshalma) poszriknak (Palócföld), korozsmának (Őrség), komatálhordásnak (Nyírség), komavékának (Somogy), komafogásnak (Mártély). BÁRTH János 2006. 142.; BÁRTH János 2009. 133. DEÁKY Zita - KRÁSZ Lilla 2005. 199-200.; JUNG Károly 1987. 234.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 135.

27 Az ozsdolai asszonyok radináskasban vitték a húsvéti kókonyát (kalácsot, bort, piros tojást, bárányhúst) a templomba.

28 Akár férfire is ráragadhat a tej, ha az anya ágyára ül. E sorok szerzője csíkmenasági tapasztalataival tudja megerősíteni Kapros Márta Hajdú megyéből származó adatainak elterjedtségét a tej visszakozására vonatkozóan. JUNG Károly 1978. 39.; KAPROS Márta 1990.24.

29 A rítus neve tájanként, falvanként is eltér, pl. rongyvetés, fancsikavetés, fosztvetés. BALÁZS Lajos 1999.; BALÁZS Márton 1942. 109.; BÁRTH János 2006. 138.; KISS József 1989. 36.; VIDÁK Tünde 2006. 94. Ozsdolán valószínűleg fancsikavetés volt az eredeti neve. BALÁZS Márton 1942. 109.

30 BÁRTH János 2006. 139.

31 Az asszonyok egészen az alsónemű eltévedéséig (1930-as évek) nemigen tudták titkolni a havibajt. Az 1960-as években, bentlakásos iskolákban már kötelező volt a leányoknak tíz saját betét megvarrása. Ekkoriban jöttek divatba az eldobható vatták, amit az asszonyok a gyógyszertárban vettek Kézdivásár- helyen. A mosható betétet ugyanúgy kifőzték, mint a pelenkát: hideg vízben, majd hamulúggal. Férfi szem elől rejtve kiteregették. Ha a mezőre mentek dolgozni, vittek magukkal 4-5 felkötőt. Amelyik bevérződött elásták a mezőn, majd kicserélték. Menstruációs fájdalmak enyhítésére köményteát, hagymát és mákhéjat főztek. A menstruáció ideje alatti tisztálkodás tilalma még él az idősebbek emlékezetében.

32 A piros színnek tulajdonított apotropeikus (védelmező) erő képzete egész Európában megtalálható. Alapvető tűz, lélek, vér, szerelem-szeretet és életjelkép. TÁNCZÓS Vilmos 2006. 270.

33 A nyál és köpés gonoszűző szerepéről lásd.WLISLOCKINE DÖRFLER Fanni 1896.

14