Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

I. Születés

méhlepény) habozás nélkül megágyaztak a tehénszekéren, hogy az anyát a kézdivá- sárhelyi kórházba vigyék. Amikor az 1960-as években kötelezővé vált a kórházi szülés, a gépkocsi még ritkaságnak számított és sok ozsdolai gyermek látott napvilágot a döcögős szekérúton. Az ilyen gyermek később egész életében viselte a megkülönböztető szekeres ragadványnevet. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a védőnők több évtizeden át tartó, ádáz küzdelmet folytattak a férfi szülészorvosok ellen tiltakozó asszonyi szeméremmel. A bábákhoz szokott falusi asszonyok nehezen fogadták el, hogy idegen férfiember előtt kell kiteregessék magukat,'2 de a hatásos propaganda, a parasztbábák eltűnése szükségszerűen magával hozta a kórházi szülések és a szülés előtti, néhány napos kivárási idő korábban ismeretlen gyakorlatát.

Az apa a szülés közben apró ház körüli munkákkal foglalta le magát, csöndesen imádkozott, és távolról hallgatta, mikor sír fel a buba. Ha meghallotta a gyerek hangját, tüstént a szobába sietett, hogy megnézze, van-e mütyürkéje?

A bába először alaposan körbevizsgálta a gyermeket. Ha nehezen tért magához, váltott hideg-meleg fürdővel élesztgette, majd langyos vízben, facseberben megfürdette és bepókálta. A pókakötőt12 13 később a gyermek fél- egy éves koráig használták, hogy ne legyen karikalábú és ne körmölje le az arcát. A pókakötő használata még az 1960-as években is élt az idősebb nagymamák, anyósok nyomására, akik sem az ifiasszonynak, de még a védőnőknek sem engedték, hogy a régi szokásrendet megszakítsák. A köldökzsinórt összebogozva eltették, hogy a gyermek nagyobb korában kibontsa, és ügyességet, szerencsét hozzon neki.14 Ugyanilyen célzattal őrizték meg a gyermek leszáradt köldökcsonkját.

Az újszülött elrendezése után a bába megfürdette az elcsigázott édesanyát, alaposan helyremasszérozta a hasát, majd széles vászonlepedővel csavarta körbe, hogy ne legyen pocakos. Az erős vérzés elállítására orbáncfüvet, melldaganat ellen citromos és káposztaleveles borogatást használt. A bába még egy héten keresztül minden nap fürdette, masszírozta az anyát és gyermekét, fizetségül később kenyér- gabonát, szalonnát és pénzt kapott.

Az újszülött és az anya mindennapjai

A csecsemőt a keresztelő előtt az anya mellett, imakönyvvel, vagy apró feszülettel és rózsafüzérrel felvértezett ringó bőcsüben, esetleg egy nagyobb kasban altatták. A bölcső aljába rozsszalmával töltött zsákot tettek, fülé vastag pokróc és egy vékonyabb, tömött párna került. Mire a gyermek lépegetni kezdett, saját szalmaágyat kapott.

12 A korábbi évszázadokban az arisztokraták körében is erkölcsi nehézségekbe ütközött a terhes fejedelemasszonyok férfi orvosok általi vizsgálata. DEÁKY Zita- KRÁSZ Lilla 2005. 136-137.

13 Pókakötő: Keskeny, hosszú vászoncsík, gyakran kék vagy piros hímzéssel. A gyermeket lábtól nyakig, szorosan bebugyolálták vele.

14 A köldökzsinór a néphit szerint közvetlenül a gyermek leikével van kapcsolatban, rontásra és gyógyításra egyaránt felhasználható. Ha a boszorkányok megkaparintják, segítségével ki tudják lopni a tehénből a tejet. Beteg gyermeknek a száraz köldökzsinór pora tejbe keverve kiváló orvosság. A világháborúk idején a bevonuló katonák golyó ellen a félretett köldökcsonkot és magzatburkot egy vászonzacskóba kötve hordták a nyakukban. DEÁKY Zita - KRÁSZ Lilla 2005.; 182-183. GÖNCZI Ferenc 1906. 48.; JUNG Károly 1978. 35.; KISS József 1989. 85.; SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond 1937. 159.; WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni 1893. 112.

11