Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
Tartósítás, tartós étkezési alapanyagok
gekbe rakják, és száraz dunsztba állítják. Felhasználáskor két nagy főtt krumplit és két főtt tojást reszelnek hozzá, és egy tojásból készült majonézzel díszítik, kenyérre kenve fogyasztják. A fuszulykás konzerv eltevése kb. két évtizede van szokásban. A disznócsülköt vagy más kövéres húst jó puhára megfőzik, a főzőlében a fuszulykát is megfőzik. Az olajban a vöröshagymát megdinsztelik. A puha húst kockára vágják, beleteszik a fuszulykát és a hagymát, valamint paradicsomlét, s megfűszerezik, összeforralják. Borkányokba teszik, majd száraz dunsztba állítják. A házikecsap (ketchup) gogos, kópia, csípős paprika, vöröshagyma, fokhagyma, paradicsomlé, zeller hozzávalókból készül, melyet összedarálnak, cukorral, sóval, ecettel ízesítik, összefőzik, majd száraz dunsztba teszik. Különféle ételekhez, ízesítésre használják. Savanyítás A XX. század első felében az ozsdolaiak az erdőben összegyűjtött vadalmából és vadkörtéből készítettek ecetet, melyet a tartósításhoz és az ízesítéshez használtak. A kaszáló szélén nagy vadalmák teremtek, amit az emberek nem szedtek le, azt a medvék ették meg. Abból következtettek erre, hogy a vadalmafák körül sok medvetrágya volt. Egy faválut, azaz favályút felöntöttek vízzel, ebben 2-3 hétig állt a gyümölcs, majd leszűrték, fonott tízliteres demizsonba tették, s a kamrában a polc alatt tárolták. Télen abból eceteztünk, minden őszön csinálták. A konyhakertben megtermett tormát megreszelték, s télire eltették savanyúságnak. A frissen reszelt tormát egy kevés sós vízzel leforrázták, s hagyták egy kicsit állni. Majd cukros-ecetes vízzel felöntötték. Ha valaki gyengébb ecetes tormát akart eltenni, reszelt almát tett bele, vagy pedig reszelt murkot céklával. Ezt télire eltették a borkánba, télen vették elé. Nagyon finom és egészséges es. Máma is csinálják, de régen még többen csinálták. Most irtják ki a kertekből, mert ahol torma van, ott vetemény nincs... - Szekrény Berta tudása. A káposztasavanyítás az őszi munkák közé tartozott, minden háztartásban biztosítani kellett a savanyított káposztából készült ételek alapanyagát. A káposztát halottak napja előtt el kellett rakni, mert a népi megfigyelés szerint a halottak hetében eltett káposzta ellágyult, azaz megindult, erjedésnek indult. A káposzta savanyításának hagyományosan két fő változata volt ismeretes Ozsdolán: egészben éltévé és a sarvalt káposzta, mely a legyalult, vegyes, csalamá- dé káposztát jelentette. A káposzta savanyítása fakádakban történt: egy kád káposzta egy kétszáz literes kád tartalmát jelentette. A fejes káposztát megpucolták, a közepét kifúrták, azaz a torzsáját kiszedték, és a lyukat sóval töltötték meg. A kádba először egy rend, azaz egy sor káposztát helyeztek bele, a káposztát lesózták, majd ezt addig ismételték, míg megtelt a kád. A tetejére kapor és csombor került, mellyel három napra letakarták. Ezután vízzel felengedték. A fakád oldalán, alul egy lyuk volt, itt engedték le a levet, amikor újra kellett tölteni vízzel. Ugyanis a káposzta levét három hét elteltével leen77
