Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)

Tartósítás, tartós étkezési alapanyagok

Ozsdolán az erdei som igen ritka. A sárga színű som megtalálható ugyan, de a közeli vidéken a legtöbb som Moldovában terem. A somot megfőzték, passzírozták. Főzés közben megvastagodott, azaz besűrűsödött - ekkor lehetett hozzátenni a cuk­rot. Egy liter somhoz egy kiló cukor is kellett. Hecsedli, csipkebogyólekvár is régóta készül hagyományosan. Ehhez legjobb a dércsípte, puha termést leszedni, de az emberek gyakran keményen szedték le a már pirosodó bogyókat, nehogy előttük mások szedjék. A sárgán leszedett bogyókat a padláson szétterítik - ott megpirosodik. Majd megfőzik annyi vízben, hogy éppen ellepje. A puhára főtt bogyókat paradicsompasszírozón átpasszírozzák: különválik a magva és a leve. A levet selyem szitán áttörik, vagy pedig a nejlon harisnyanadrág vastag felső részét ráhúzzák a fazékra, így átpasszírozódik, a mag szőrös része is visszamarad. Ezt a szűrt levet cukor hozzáadásával addig főzik, míg besürűsödik. Csak húsz percig tart a főzés, ha ennél tovább főzik, a lekvár megbámul. Ma több­nyire félkészen, a hecsedlilevet vásárolják meg a háziasszonyok, s cukor hozzáadá­sával megfőzik a lekvárt. Az 1930—40-es években Hilibről is hoztak levet, majd lekvárnak megfőzték. Ma is hozzák a nyersanyagot, vagy a hilibi peccsesek, csipkebingolyósok árulják a faluba elhozva. Az áfonyát a falu környéki csereerdőkben és fenyvesekben gyűjtögették az emberek, melyből lekvárt főztek — kenyérre, vajas kenyérre kenve fogyasztották. Gyomorfájás ellen hatásos szernek tartották, ugyanúgy, mint a pálinkában eltett nyers áfonyát. Befőttek A parasztság körében a befőttek eltevése az 1930—40-es évektől terjedt el Ozsdolán. Korábban a kertekben és a vadon termett gyümölcsöt aszalták vagy lek­várnak dolgozták fel. Az újabb konzerváláshoz a cukrozott gyümölcsöt dunsztba teszik vagy nyer­sen, sok cukorral tartósítják. Az egész szemes meggybefőttet dunsztolják. A kimagozott meggyet sok cukor­ral és szalicillal megszórva tartósítják. Reszelt almát is tettek el télre nyersen, cukorral tartósítva. A lereszelt almához cukrot adtak, szalicilt kevertek el benne, majd 24 óráig állni hagyták, közben kavar- gatták. Ezután borkánba vagy tejhordóba adagolták szét. A keserűcseresznye-befőtt az apró, fekete színű gyümölcsből készül: kimagoz­zák, cukrozzák, saját levében megfőzik, majd forrón üvegekbe töltik, és száraz dunsztba teszik. Csemegeként fogyasztják, beszélgetés közben. Az áfonyabefőtt úgy készült, hogy az áfonyát a cukorral együtt zobbantották, csak addig főzték, amíg a cukor elolvadt benne, majd borkánba téve száraz dunsztba helyezték. Az erdőben gyűjtögetett epret megfőzték cukorral, majd üvegekbe és száraz dunsztba tették. A zöld dió befőtt nem könnyű feladat elé állította a háziasszonyokat - befőzése még a gyakorlott és gondos gazdasszonyt is próbára tette. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom