Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)

Főtt tészták

FŐTT TÉSZTÁK A XX. század közepéig, a hagyományos paraszti konyhán nem készítettek szá­raztésztát. A napi étkezésekhez mindig frissen gyúrtak tésztát, illetve levesbetétet. Legfeljebb a lakodalmi levesekhez biztosítottak előre csigatésztát. Ozsdolán a főtt tészta neve: laska. Önálló ételként vagy második fogásként mákos laska, diós laska, szilvás laska és túrós laska készült, széles metélt tésztából, mely tojással gyúrt tészta. Ugyanakkor a mákos laskát bojtosén tojás nélkül gyúrták. Az ozsdolaiak szerint a vékony metélt és a csigatészta az ünnepi húslevesbe il­lett. A hétköznapi levesekhez pedig többnyire kockatésztát vagy eperlevelet adtak. A tűrt laska olyan leves étel, melyhez speciális levesbetét készül. A tűrt laska leves ételt az 1960-as évekig főzték. Az étel elnevezése onnan szár­mazik, hogy a fiatalasszony, mikor nem volt jól az anyósával, akkor mondta: Nem főz tűrt laskát, mert ő evett eleget tűrt laskát... A szokásos módon laskatészta készült, kerekre kinyújtva. Szalonnát apróra vágtak, tepertyőt csináltak belőle. Az apróra vá­gott hagymát is megdinsztelték. A kerekre nyújtott tésztát megzsírozták, rátettek egy kis zsemlekását, a tepertyőt és a hagymát. Majd felhajtogatták a tésztát, mint a rétest, majd kis kockára darabolták. Ezután rántást csináltak, felöntötték vízzel. Egy kis fer­tályliteres csiporban egy kis fej vöröshagymát, egy kávéskanál köménymagot és egy kis petrezselyemlapit megfőzik, beletették a rántásos vízbe, majd a laskát is megfőzik benne. A főtt tésztaételek között megtalálható a frissen gyúrt széles metélt tészta, a laska, a morzsolt tészta, a krumplinudli, a galuska, a nyers burgonyás, tojás nélküli nyögvegaluska, a barátfüle. A szilvás morzsolt az 1950-es évekig készült, melybe a nyomott szilvát, azaz a félig megaszalt szilvát használták fel. Egy tojáshoz egy kis vizet kevertek, annyi lisztet tettek hozzá, amennyit felvett, meggyúrták. Majd elmorzsolták, és megfőzték. A szilvával ízesítették. A tökmagos morzsolt ugyancsak a hagyományos konyhán készült, a XX. szá­zad közepéig. A megsárgult disznótok magvát ősszel kiszedték, a sütőben megszárí­tották. Ha megszáradt, máktörőben, nagy famozsárban megtörték, majd átrostálták, hogy a héja különváljon. Ezzel ízesítették a tésztát. A szilvás laska ma is kedvelt étel. Egy tojás, liszt, víz hozzáadásával gyúrt tésztát készítenek. A laskaserittön kerekre kinyújtják, hagyják megszáradni, majd feltűrik, és srégen vágva kockára vágják. Szilvalekvárral ízesítik. A krumplinudli a XX. század első felében ünnepi ebédre készült. A hajában főtt vagy a meghámozott, kockára vágott krumplit megfőzik, áttörik, adnak hozzá tojást, sót, vajat vagy olajat vagy zsírt, majd annyi lisztet adnak hozzá, amennyit a krumpli felvesz. Ezután kisodorják, felvagdalják, és megfőzik. Végül zsiradékon megpirított prézlivel vagy cukros dióval vagy cukros mákkal szórják meg. A barátfüle tésztája általában megegyezik a krumplinudlival, de lehet laska­tésztából, krumpli nélkül is készíteni. A régebbi időkben főleg szilvalekvárral töltöt­ték, ma túróval is szokták ízesíteni. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom