Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
A tea és a kávé - Levesek, mártások, főzelékek
Ozsdolán az idős emberek szóhasználatában a lecsót az őszi étel szóval jelölik, itt ugyanis ez a szó a XX. század közepéig nem volt használatban. A románok a lecsót a tocan de legume ’zöldségtokány’ szóval jelölik. A magyarok a lecsót magukénak vallják, a klasszikus magyar konyha speciális ételének tartják, noha összetevői közül a paradicsom és a paprika használata nem tekint nagy múltra vissza.73 A magyar lecsó szavunk a locsog-lecseg hangutánzó eredetű szócsaládba tartozik. A lacs, lecs szó jelentése: ’szétfőtt főzelék, elfőtt étel’.74 A magyar lecsó szót néhány közép-európai nép is átvette, az étellel együtt: németül Letscho, lengyelül leczo, oroszul lecsó, a szlovákok leco alakban. A románok ghiveci szava rokona a szerb gyuvecsnek, mely a török dzsuvecsre vezethető vissza ’rizses lecsó’ jelentéssel. A szabadkai bunyevácok szataras szava ’tojásos lecsót’ jelent. A franciák cukkinit és padlizsánt is adnak hozzá, melynek neve ratatoille. Az olaszok peperonata étele valamint a spanyolok és a baszkok baszk lecsója a magyarhoz áll közelebb. Ok a hagyma, paprika, paradicsom, fokhagyma hozzáadásával elkészítik a főzeléket, a tojásokból rántottát készítenek, mindezt egy tálra halmozzák, s vékony sonkaszeleteket tesznek a tetejére. A görögök is kedvelik: spedzofai néven. A Kalocsai Sárköz és Bácska sváb népe krumplival dúsítja. Ezt az ételt a magyarországi cigányság is magáénak tekinti, hiszen számtalan formában készítik, s a különféle húsételeiket is általában lecsósan készítik hagyományosan. A cigány közvélekedés szerint ezt az ételt ők hozták magukkal Törökországból. Vándorlásaik során gyakran főztek szabad tűznél lecsós, szaftos, csípős ételeket. A cigány lecsó (lacsaú) a legfűszeresebb.75 Az ozsdolai magyarok és románok asztalán egyaránt előfordul a szerb tokány nevű étel, mely lényegében a lecsó egy változata. Az apróra vágott zöldségeket - vöröshagymát, paprikát, paradicsomot, de lehet tök és padlizsán is - olajban vagy zsírban üvegesre dinsztelik, sózzák, borsozzák, majd vízzel felöntik, és egy kevés rizst hozzátéve megfőzik. Spenót is volt a paraszti gazdaságok kertjeiben - főzelék formájában fogyasztották. Megmostuk, megfőztük, s annak csináltunk egy kicsi fokhagymás rántást. Azután tejet tettünk hozzá. Tükörtojást, sült szalonnát, bécsi szeletet ettek hozzá. A lencsefőzelék rántással, ecettel savanyítva készült, kolbásszal, újabban virslivel vagy tükörtojással fogyasztják. Mártások A mártások sült vagy főtt húsokhoz készültek: helyileg ismert a sóskamártás, a paradicsommártás, az almaszósz, a meggyszósz és a hagymaszósz. 3 Mikesi Sándor magát az ételt szerb eredetűnek tartja. (KETTLER Lászlót idézi TÓTH Szilárd: Magyar Nyelv 2003. 4. szám: KETTLER László 1985. 176.) Ugyanakkor a lexéma magyar eredetét bizonyítja a lecs- ~ lőcs- ~ lity- ~ loty- stb. hangutánzó tővel. 74 BENKŐ Loránd 1970. 737. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban nem szerepel. 75 Speciális roma lecsók és romás lecsós ételek: lecsó malachússal, csirkés lecsó, húsos lecsó bodaggal (keletien kenyér), lecsós bab, lecsó nokedlivel, lecsó csuszatésztával, babos tészta lecsóval, krumplis lecsó. 60
