Bárth János: Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén - Libelli Transsilvanici 4. (Kecskemét, 2008)
Adatsorok egy schematismusok előtti schematismushoz
A helynévtár nem tartalmazza valamennyi katolikus népességű vagy katolikusok által is lakott, XVIII. századi erdélyi település nevét, hanem csak azokét, amelyek a bevezető tanulmányban bemutatott 1753., 1761. és 1762. évi forrásokban szerepeltek. Nem olvashatók azoknak a katolikus helységeknek a nevei, amelyek társfaluként többfalus „megyét” alkottak, úgy, hogy saját templomuk, kápolnájuk nem volt, hanem „megyéjük megyés templomát”, más szóval közös plébániájuk „anyatemplomát” használták. Ritkábban a „plébániás”, templomos falu neve nem egyezett a plébánia nevével. A fenti okok miatt nem szerepeltek az 1753., 1761., 1762. évi forrásokban, és ezért nem kerülhettek be névtáramba a következő katolikus népességű, vagy katolikusok által is lakott erdélyi települések: Alcsík Csíkcsekefalva, Csatószeg, Csíkverebes, Kászonjakabfalva Felesik Csíkjenőfalva, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkgöröcsfalva, Csíkcsobotfalva, Csíkcsomortán, Csíkvárdotfalva Háromszék Csomortán, Kurtapatak, Haraly, Hilib, Kézdialmás, Kézdiszászfalu Marosszék Jobbágytelke, Éhed Udvarhelyszék Fancsal, Bogárfalva, Tibód, Ülke Megjegyzés 54
