Bárth János: Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén - Libelli Transsilvanici 4. (Kecskemét, 2008)

Az 1761. évi tabella… egyszerűsített átirata

37. Jöv.: A Bethlen grófok bőkezűségéből.

38. Jöv.: a szokott stólából.

39. Jöv.: ugyanabból.

42. Csaknem az egész districtus (Fogaras-vidék) a filiája. Jöv.: szent alamizsna.

44. „Szentlélek megyéje” magába foglalta (Székely) Szentlélek, Bogárfalva és (Nyikó) Malomfalva helységek népét.

45. „Udvarhely megyéjéhez” tartozott Udvarhely város, valamint Szombatfalva, Kadicsfalva és Bethlenfalva helységek katolikus lakossága.

46. „Máréfalva megyéje” Máréfalván kívül magába foglalta Fenyéd falu népét is.

47. „Szent Tamás megyéje” Szenttamás helységen kívül Lengyelfalvára, Tibódra, Ülkére is kiterjedt.

49. „Zetelaka megyéje” kiterjedt Küküllőkeményfalvára is.

51. „Szentkirály megyéje” kiterjedt Fancsalra is.

52. „Korond megyéje” (Székely) Pálfalvát is magába foglalta.

61. „Hodos megyéjébe” beletartozott Deményháza és Éhed is.

63. „Köszvényes megyéje” kiterjedt Mikházára és Remetére is.

65. „Kál megyéjébe” beletartozott Jobbágyfalva, Marosjára és Iszló is.

66. Az „emyei plébánia” területéhez tartozott Náznánfalva, Meggyesfalva, Jedd, Körtvélyfája és Várhely.

67. „Szentháromság plébániájának” fennhatósága kiterjedt Akosfalvára is.

80. „Rákos megyéje”, más néven „Kisboldogasszony megyéje”, Rákos, Göröcsfalva, Madé- falva és Vacsárcsi helységeket foglalta magába.

81. „Somlyó megyéje” Várdotfalvát, Csobotfalvát, Csomortánt és Toplicát foglalta magába.

84. Deine (Csík) Pálfalvával alkotott egy „megyét”.

87. Szentmihály adatai Ajnád helység adatait is tartalmazzák.

88. „Nagyboldogasszony megyéjét” Jenőfalva, Karcfalva és Dánfalva alkotta. 1742-ben vált ki belőle Madaras, amely önálló „megye” lett.

89. „Szentmiklós megyéje” magába foglalta Szentmiklós, Borzsova és Szépvíz római katolikusait.

90. Oláhfalu adatai Szentegyházasoláfalu adatain kívül Kápolnásoláfalu adatait is tartalmazzák.

91. „Szent György megyéje” Szentgyörgy és Bánkfalva helységeket foglalta magába.

92. „Kozmás megyéje” Kozmás falun kívül Lázárfalvára terjedt ki. 1726 előtt része volt Tusnád és Verebes is.

93. „Nagy Kászon” adatai tartalmazzák Kászonjakabfalva adatait is.

95. Tusnád adatai Verebesre is vonatkoznak.

98. „Szentmárton megyéjébe” Csekefalva is beletartozott.

101. „Szent Simon megyéje” Csatószeg és Szentsimon falvakból állt.

102. Szentlélek Zsögöddel alkotott „megyét”.

103. A polyáni plébánia fennhatósága kiterjedt Bélafalvára is.

104. Lemhény Kézdialmással alkotott közös „megyét”.

105. Az esztelneki plébánia Csomortán és Kurtapatak területére is kiterjedt.

107. Kanta plébániájának fennhatósága kiterjedt Kézdivásárhely és Oroszfalu katolikusaira is. Jöv.: stólából.

111. A futásfalvi plébánia fennhatósága alá tartozott Alsó-Csernáton és Ikafalva katolikussá- ga, valamint a mikóújfalusi üvegcsűr katolikus munkássága is.

19