Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Gazdálkodás az egyházközség földjein
Mindezek ellenére az egyházi földek kötelező szántását nem kapkodták el az egyháztagok. A jegyzőkönyvekben ritka volt az efféle feljegyzés: „A ’ megye gazdasága elő mozdítására az ugariás ideje bekövetkezett a ’ héten Kosa Sigmond, Kosa M Josef Tőkés Moses, Csegzi Sigmond, Varga Károly, Kosa Ant Josef Veress Josef, Nagy Ferentz az egész szántás végbe ment az illetők által. ” 266 Mint a névsorból kitűnik, ezen munkálatok alól még a megye jegyzője, Veress József sem volt kivétel. Az egyházi szántóföldek művelését illetően inkább a munkát hanyagoló egyháztagok eseteivel találkozunk gyakorta. Például 1868. október 31-én ,,a' Megye földe be nem növelése újból elé vetetvén ... hibásoknak találtatnak Kosa János, Kosa J. Josef György Ferentz ezek fél hibásak mint hogy az ugarláson egy egy tehennel szántottak. ”266 267 1870 júliusában pedig azt jegyezték fel, hogy ,,a’ megye földe szántásáról elmaradt Siklodi Boldisár helyes okát nem adhatván elmaradásának úgy vétetett mint nyakasság ez okon meg határoztatik hogy a ’ szántatlan földet köteles meg szántani Mulasztásáért 1 forint büntetést szabtak ki, és kimondták, hogy amennyiben mégis „nyakaskodnék”, három nap múlva kétszer akkora pénzösszeget fizessen.268 Azon az őszön Hegedűs József is elhanyagolta a „megye földe” megszántását, akit már „alsó megye” bírságra ítéltek.269 Ha a szántást elmulasztó egyének később vállalták, hogy bepótolják a munkát, büntetésüktől eltekintett a presbitérium.270 271 A „mesteri föld” megszántásáról elmaradt Kosa Zsigmond és Sinka Sándor 1879. július 25-én úgy nyilatkozott, hogy másnap korán reggel kimennek, és délig megszántják a területet. Ellenben Bíró Sándorné azt mondta, hogy „se egyszer se másszor nem megyen az ekéje szántani". Emiatt a férje, Bíró Sándor „makatságra vetemedetnek tekintendő — azért also megye bírságára ítéltetett azon felyül a ’ Megye bírák felhatalmaztatnak a ’ Bíró Sándoron fel veendő áron fogadjanak egy eke napszámost és által írva a Falusi Elöljáróságnak fel hajtás véget az al megye bírsággal együtt /: mi is egy o. e. forint:/ és a ’ szántás árra a ’ hogy fogadhatnak. " 211 1868 őszén az egyházi földek bevetését Nagy János, Nagy Ferenc, Sinka János és György Ferenc berekeresztúri református híveknek kellett volna elvégezniük. Az említett egyének a földek szántását, boronálását nem végezték el, amiért „alsó megye bírság”-ra ítéltettek.272 A berekeresztúri presbitérium 1889 májusában arról értekezett, hogyan jövedelmezzék a megye kenderpataki földjét. Az eklézsia úgy határozott, hogy a földet adják haszonbérbe Májai Ferenc és Varga Károly egyháztagoknak, akik „bükkönynyel bévessék s a ’ bükköny termés letakarítása után tiszta búzával bé vetni s a' búza termést a’ megyének egészszen áttadni a’ bükköny termés egésszen a’ válalkozokat illeti. "273 266 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 96. p.. 1880. május 2. 267 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 36. p. 268 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 45. p., 1870. július 4. 269 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 46. p„ 1870. szeptember9. 2711 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 60. p., 1873. október 14. 271 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 92. p. 272 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 36. p„ 1868. október 27. 273 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 140. p„ 1889. május 5. 57
