Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Az egyházközség ingó és ingatlan javai
1884 augusztusában még az „iskola talajja ujjonan való bepadlása" volt a téma,193 1890 nyarán azonban már az egyházmegyei tanács 238 - 890. számú rendeletét tárgyalta a megye, amelyben „ meg van rendelve hogy megyénk legrövidebb idő alatt az uj iskola építésről gondoskodjék". A berekeresztúri eklézsia az 1891 -es esztendőre tervbe vette az új iskola felépítését és úgy határozott, hogy az „ egyház község hogy az iskolai alap 532 frt tőke fele részben felhajtassék s ezen czélra fordíttassék, és a ’ kölcség előirányzat szer ént a' többi rész ravatal utján fedeztessék. " 195 196 A presbitérium 1891 májusában úgy döntött, hogy a régi iskolát árveréssel lehetne a legjobb áron eladni. Az árverést megtartották, ahol az épület a legtöbbet ígérő id. Nagy Ferencre „leüttetett” 55 osztrák forintért. A pénzt augusztus 1-ig kellett kifizetnie, és az épületet a mesteri telekrő\ elszálítania.197 Még május végén néhány vállalkozó között megtartották az „árlejtés”-t az új iskola felépítéséről, melyet végül a béréi Ferenci István nyert el 209 osztrák forintos ajánlatával. A vállalkozó 100 forint előleget vehetett át, a maradék 109 forintot pedig a munka elvégeztekor kapta meg. Az egyházközségi tanács megjegyezte, hogy a „fundamentom kő kőmíves- munka székülés vájogolás kivételt szenved, ezt az eklézsia tartozik igazítani a’ többi részit az illető válalkozo tartozik a’ tervrajz szerint minden tekintetben meg- felelőleg kifogástalanul a’ jelen év augusztus lére annyira elkészíteni hogy minden egyéb munka hiány nélkül végeztessék s a’ tanidény béáltával megkezdethessék fen akadás nélkül". Előírták továbbá, hogy a „sövényfonást is válalkozo tartat ik végezni”, a „fedél pedig dupla zsindelyezés legyen" — melyek fontos építés- technikai információk.198 Az építkezéshez szükséges cserefa nyersanyagot az egyházi erdő biztosította, a kö.vet pedig Magyarosról szerezte be a megye. Minden „marhás ember”-nek két szekér követ kellett szállítania a fundamentumhoz, a „gyalogszeresek”-nek pedig „egy biztos mellett az alapot megásni s kőrakást megtenni”. Aki a kötelezettségét nem teljesítette, azt a presbitérium megbüntette. A marhások 1 forintig, a gyalogszeresek 50 krajcárig terjedő pénzbüntetésre számíthattak „minden szekér kő illetve minden gyalog napszám hátralékáéi-. ” A fundamentum kiásását az egyházközség tagjai végezték. A kőalapzat kirakását a torboszlói Nagy Károly vállalta 9 osztrák forintért.199 Sütőház A tanító új háza mellé 1877 októberében sütőház építését tervezték. Akkor állapították meg az építőmester fizetségét 2 forint, fél véka búza, fél véka kukorica, és egy 195 A munkát Istvánfí Zsigmond és Szabó József vállalta el 5 osztrák értékű forintért. BEKEP1. PJ. 1856— 1892. 114. p„ 1884. augusztus 26. I9Í’BEKEPI. PJ. 1856—1892. 124-125. p., 1890. augusztus31. 1,7 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 138. p., 1891. május 24. 198 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 139. p„ 1891. május 31. 199 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 140-142. p„ 1891. május 31.; 1891. június 28.; 1891. július 12. 45
