Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Függelék
füvében, és gabanáiokban kárt ne tétessenek marháiokkal, hanem ki ki az maga fbldin és parlagá[n] tarcza marháiét, ha kinek penighlen kárt tétettne valaki buzáiába[n] vagy füvében, szánszándékkal, a’ káros embert elégítcze megh, megh bötszültetvén a’ kárt, és az falu ellen den 50 maradgio[n], ha penigh szaladás képpen valakinek kárt tenne valaki marháin, a’ káros embert az felliül megh írt mód szerint tartoszik megh elégíteny, és az falu ellen 24 pénzen maradgio[n], 5. Az szőlő giepünek penigh megh tartása felől így végezének, minden szombatojn] az esküt ember, avagy az Bíró megh iárván a’ Giepűköt, ha kinek illendő giepüie nem lészen, a’ giepűs ember[ne]k ielencze megh, és a’ más szombatik tartozzék a’ Giepűs ember, az giepűt megh csinálnj, ha penigh rés lévé[n] rajta az nap tartozzék megh csinálnj, ha nemgh nem Csinálná mindgiarast ide lévén hozzá 50 pénz büntetésen maradgion érette, ha penighlen konakságra venné az giepűs ember magát, és más giepű iárásik megh nem czinálná, az falu ellen egy forinto[n] maradgion. És bármi kárt az szőlős emberek közül valamellik vallana, az giepű miat, hites emberekkel megh bötszültetvén, tartozzék megh fizetni az káros ember[ne]k. Ha peniglen az Bíró és esküt emberek menék el az giepű iárás a’ kárt és két anny bírságot tartozzanak megh fizetni. 6. Mivel sok hitván, aprólék és illetlen dolgok esne köztök, ha ki edgik az má- sik[na]k talál illetlen szókot szóllani vagy véteny, a’ falu élőt 3 forintigh az megh bántódot fél felelhessen hozzáia, és se edgik se másik falu közül ki ne vehesse, hanem háro[m] forintigh szakadion vége, és a’ törvény ítélete szerint igazatis vétethessen az lasa pars, ha penighlen Contentus nem lenne az falu teörvéniével, és az falu törvéniét külső székre vinné, onnét is az falu viszsza hozhassa, és az falu törvénie szerint hárofm] forintra büntetethesse megh. 7. Ha ki peniglen falu határának megh tiltására peczétet be hozna, és aval tiltakazna, s falu bírságával megh nem elégednék, az falu bírságán úgymint az 3 forinton el maradgiofn], és megh is büntetődgiék. 8. Az mikor az falus Bíró falu szükséges dolgaiért öszve akaria giűteni minden falubeli emberft], az kit házánál (vagy faluba talál) tartozzék személie szerint a’ falu közé menny. Ha penigh konakságra venné magát, és az Bíró hivatalliára el nem menne az falu közé 24 pénzen maradgion, ha penigh hon nem lenne az Bíró hivatalakor maga, és haza is nem érkeznék az falu giűlésre tartozzék felesége, vagy giermeke az falu közöt jelen lennj. 9. Az falu közönséges dolgára is, úgy mint út, híd, és egiéb szükséges dolgokra, annak ideiében az mikor az Bíró el hirdetvén] el nem menne, vagy ha maga hon nem lévén, haza megye, maradgion 24 pénzen, mindazonáltal az betegeket ide nem értvén. 10. Az falubeli emberek közülis ha valaki valami kárt, vagy hídban, vagy egiebüt látna tartozzék bírónak megh ielentenj. Ez felliül megh írt dolgok így menvén végben mielőttünk, keszeket [!] mind két részről minekünk be adván, megh vetettük 12 forint keöteles az megh álló fél, az megh nem álló félen ezen mi levelünk[ne]k ereiével egy király bíró peczéte mellette lévén minden törvény nélkül megh vétettessenek, mely[ne]k 2 része az Biráké, harmad része penigh az megh álló feleké légién, mely[ne]k nagiob bizonyságára és 75
