Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Gazdálkodás az egyházközség földjein
A mesteri földek művelésére 1875 nyarán már olyan sokat költött a megye, hogy a presbitérium arra gondolt: a kiadások fedezésére jó lenne a márkodi hídnál lévő egyházi földben termett lucernát elárverezni. A terményt végül Varga Károly vette meg 2 osztrák forintéit.255 256 257 A berekeresztúri tanító által használt föld sok gondot okozott a presbitériumnak. A lódángi földet gyakorta elöntötte a Kis-Nyárád vize, emiatt gátépítéssel kellett védeni az egyházi parcellát. A kedvezőtlen természeti adottságok miatt az egyházi vezetők fejében többször felmerült, hogy jobb lenne túladni a földterületen. Az 1870. évi tavaszi áradáskor a presbitérium elrendelte, hogy a védgátak építéséhez szükséges „tövist” a Csere oldalon vágják az emberek, de mivel „Czö- vekeknek valót a’ megye erdejéből minthogy ki állani nem lehet, kerestessék meg a’ Falusi elöljáróság és a’ birtokossággal egyetértőleg a' köz erdőből eszközöltessék.”2^ Az egyházi és a falusi igazgatás közti együttműködés példáját látjuk a fent idézett sorokban. 1872. január 27-én Májai Péter megyebíró a következőket jelentette: „mikép a’ mesteri lodángi földet a’ víz erőssen rontja a’ megye köz erővel egy néhányszor próbálta meggátolni de nem igen sikerült erre nézve jo lenne egy embert fogadni hogy az a’ megye által oda szállított anyagból a’ földel meggátolja, fűzfával bé plántálja a’ maga terméséből oly formán hogy a’ megye a’ tenyeres napszámból hagyja el és a’ plántálandó fűzfák ágát engedje használni élete végéig. ” 257 A munkára Kosa Zsigmondot fogadták meg a fent írt feltételek mellett. 1876 nyarán szintén ő vállalta a „csapó gátak” elkészítését, „a’ Megye erdején a’ 3 sorvadás alatt fenn álló juharfa átadása mellett”.258 A pottyoni földtől hasonló okok miatt akart megszabadulni az egyházközség.259 1863 januárjában úgy döntött a presbitérium, hogy ,,a’ Magyarosi határon pöttyön nevű helyen lévő mesteri föld, a' conscriptioban lévő mérték szerént határoztassék ki, és felsőbb engedély hozzájárul/ával mivel a ’ víz általi mosatás miatt káros illő árron adattasson el. ” 260 Olyan eset is előfordult, hogy a kedvezőtlen helyen lévő tanítói földet az egyik egyháztagéval cserélték el. 1860 őszén „A ' Béréi határon Kendő föld nevű helyen a' B. Keresztúri mester által bírato megye földje, a’ Győrfi Lajos által ugyan Kendő föld nevezetű helyen cserébe ajánlott földért adassék cserébe, annyival inkább mivel a’ birtokívekből világos hogy az ajánlott föld a’ mesterre nézve több jövedelmet hozo, mivel a’ mesteré káros helyt éppen a'falu végin van. " 261 A tanító fizetségét képező szántóföld megszántására a presbitérium által kirendelt személyek időnként nem végezték el a rájuk bízott munkát. Ilyen esetben az egyházi vezetés felszólította a mulasztókat, és ha ezután sem tettek eleget kötelességüknek, akkor a megyebíró napszámost fogadott a falu költségére, amit később a falusbíró hajtott be az egyháztagon. 1873 őszén Nagy Tamás és Varga Károly mu255 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 69. p., 1875. augusztus 9-én. 256 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 44. p., 1870. május 10. 257 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 52. p. 258 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 74. p., 1876. június 28. 259 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 7. p„ 1862. január 18. 2“ BEKEPI. PJ. 1856-1892. 11. p., 1863. január 24. 261 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 5. p„ 1860. november 20. 55
