Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Gazdálkodás az egyházközség földjein
„vatzkor” fát 93 krajcárért és egy tölgyfaágat 80 krajcárért, Csegzi Sigmondnak pedig 4 szál tölgyfát 3 forint 11 krajcárért.250 Az egyházi földek vizitációja során időnként megtörtént, hogy illegális föld- foglalásokkal szembesültek a vizitátorok. 1878. november 9-én az alábbiakat jegyezték be a presbiteri jegyzőkönyvbe: „ az Egyházi felsőbb rendeletek folytán az határon az Ekklézsia birtokait és annak határait visgálnák meg — mikoris az írt napon az presbitérium tagjait a’ Megye birákkal edgyüttesen elmentek és az Eklézsia birtokait megvisgálván több hibáit seholt nem tanálták, hanem az also határon Pöttyön nevű helyen tanáltak Béréi Szabadi András által el foglalva leni 32 öl hoszszuságban, — a ’felső végén 3 - ölnél keresztülmérve 3 — öl szélles — újból onnan 7 — ölnél keresztül mérve 5 — öl - onnét ismét 10 — ölnél 4 öl 2 súg — ismét 10 - ölnél keresztülmérve 2 — öl 5 súg mint foglalás tanáltatott. " 251 Mint látjuk, az elfoglalt földterületet gondosan lemérték, paramétereit feljegyezték. Segítették a pontosabb helymegjelölést a földek között felállított határkövek. 1863 novemberében ,,A' Megye Kendere patakába lévő földe borozdái meg visgáltattak, hol a’ nyűgöt i szél in bü tűvégén a’ Nagy Sándor és Biro Josef szántóikhoz foglalás látzatott. Szénégetőbe a ’ mesteri szántóból Tamási Josef szántójához leszántás foglalás a’ túlsó végén lévő l-ő kőnél 3 szeg. A 3-ik kőig hol ki hegyesedik másfél sugra honnan szélesedni kezd és a’ 7-ik kőig egy öl szélesbe mind foglalás mutatott a’ kövezés is megtetett az 1861-ik évi kijárás szerént. " 252 Ahol hiányzott a határkő, a megyebíró kötelességei közé tartozott annak beszerzése, és mielőbbi felállíttatása. 1873 februárjában „Verőfű alatt a’ megye és papi szántok végein foglalás történt volt békés utón kiegyenlített még pedig oly meg jegyzéssel hogy az északi szélén álló körül a ’ patak marton lévő kőre egyenessen nézve a’ közepén az egyenes vonalból egy lépésre kő állíttatott fel a’ megye földébe hajolva az észre nem vételből származott foglalok if. Nagy Sándor és attya Nagy Sándor képébe és néhai Biro Josef utódai személyének Nagy János és árvák sege- delmező gyámnoka Nagy Tamás jelenlétébe vissza botsátodott a’ megye birtokába az elfoglalt rész darabok. ” 253 Tanítói föld A berekeresztúri tanítók fizetésük fejében leginkább az egyházközség Pöttyön, illetve Lódáng nevű határrészen lévő szántóföldjeit kapták meg használatra. A forrásokban azonban elvétve felbukkan a Fűz kútjániú, és Kendő területen lévő mesteri föld emlegetése is.254 A tanítói földterületek művelését a presbitérium intézte. Amit a megye tagjai meg tudtak oldani, azt közmunkaként végezték, más esetben fogadott alkalmazott végezte el a munkát. 250 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 77. p., 1877. február 22. 251 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 88. p. 252 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 14. p„ 1863. november 10. 253 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 57. p„ 1873. február 3. 254 1862. május 17-én jegyezték fel, hogy „ a 'fűzkutjánál lévő mesteri földben foglalás lévén az vasárnap délután visgáltassék meg, és igazíttassék helyre. ” BEKEPI. PJ. 1856-1892. 9. p. 54
