Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
1976 vagy 77-ben Bóna Lajosékkal mentünk Nemesnépre. Pötyi többször összecsapta kezeit a vadregényes, hegy-dombos vidék láttán. Egyik faluból ki, másikba be. Csaknem összeértek a települések. Pisti előzőleg mondta, ahogy átértünk a kishídon, azonnal forduljunk balra a kavicsos úton, mert ha egyenest megyünk, belemegyünk az őrszembe és az igazoltatás hosszú időt vesz igénybe. Lajos nem mert balra fordulni, mert előzőleg esett az eső és félt, hogy fel van ázva az út. Egyenest mentünk tovább a műúton. De nem jutottunk messzire, az őr álljt kiáltott. Megálltunk. Pötyi kiszólt: éppen magát vártuk. Az őr elkérte igazolványainkat. Kihez megyünk? Kérdezte. Szabó István fiamékhoz, válaszoltam én. Az őr elment a fán lévő telefonhoz és telefonált valakinek. Valószínűleg a parancsnokának. Na mondom most a parancsnok bemegy Pistiékhez, hogy igazat mondtunk-e? így is volt. Jött a kis hadnagyocska. Újabb igazoltatás, kikérdezés. Utóvégre zónában vagyunk és csak engedéllyel szabad belépni a zónába. Jöjjenek utánam. Előttünk ment kis autójával a hadnagy, mi utána. A harangláb előtt már láttuk, hogy Pistiék udvara kivilágítva, nyitott kapuval vártak bennünket. Amint megtudtuk, a barátságos hadnagytól, ő kiskunfélegyházi, az őrszem Örkényi volt. Tehát mindketten Kecskemét környékiek voltak. Barátságosan elbúcsúztunk, a hadnagy kellemes napokat kívánt nekünk. Egyszer kis Palikával kettesben vonattal mentünk Csesztregre. Zalaegerszegen aznap fotbalmeccs volt. Egerszeg játszott az FTC-vel. A vonaton százával jöttek az FTC drukkerek, akik agyonra sörözték magukat, úgy hogy majdnem tökrészegen érkeztek meg. Nagy ricsajjal vonultak végig a főutcán a főtérig. Zuhogó esőben. Mi is jól megáztunk kis Palikával. Eresz alatt a főtéren vártuk Pistikét, akivel szerencsésen megérkeztünk Csesztregre, Pistiék otthonába. Én ottlétem alatt befestettem az ajtókat és az ablakokat. Fehérre. Ki tudja mikor volt előzőleg festve, mázolva? Csesztregen, helyesebben Egerszegen kórházban született a kis Andika. Úgy hogy most már két lányuk volt Pistiéknek. Sárikámmal is meglátogattuk őket itt is. Pisti szeretett volna Csesztregtől megszabadulni, mert az elnök rengeteg szabálytalanságot csinált, amikről Pisti tudott és nem akarta bevárni elnökének lebukását. Kis Palikával és Beácskával kimentünk az erdőbe málnát szedni. Kellemesen töltöttük az ottani napokat. Hajói emlékszem tíz napig voltunk ott. Azt nem mondtam, hogy a hadnagy úr bement Pistiékhez, őket kikérdezte, kit várnak? És csak azután jött értünk. Jól meg volt szervezve az országhatárt 15-20 kilométerre elzárt zóna. Mindenesetre Nemesnép és Csesztreg egy-egy állomás volt Pistiéknek. Ott kezdték az igazi munkás életet. Csak azt nem tudom, milyen érzésekkel gondolnak vissza az ott töltött napokra, évekre? 135