Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
POLGÁROK, POLGÁRHÁZAK — A 83 ÉVES TÁPPÉNZES Hová lett a Pisze-kút? Az épületeknek is megvan a maguk sorsa. Egyiké-másikc többet mond el a világ változásairól hivatalos dokumentumoknál, szövevényes kimutatásoknál. Különösen akkor, ha egy-egy húz és lakói históriáját a szemtanú hitelességével, a múlt és jelen iránti felelősséggel szólaltatja meg valaki. Mint például a kecskeméti Liliom utca 4-ét Szabó Pál. a város, talán az ország legidősebb táppénzese. Ólommérgezés és pisztolygolyó A nevel 1850-től. az első hivatalos aévadástól őrző utca elején álló, jól karbantartott házban koránál fiatalosabb úr fogad. Éppen a Petőfi Népe egyik cikkéről beszélgetett feleségével, ügy érzi. köze van a hírős város tegnapjához és holnapjához. Eljár fórumokra, megszólal közügyekben. Körülnéz a k'élablakos, a harmincas évek stílusában berendezett szobában. A falakon gyermekei, unokái fényké- !*»•' „ . — Itt születtem. A sarokban fcherlö búbos kcmccét édesapám, a Szilády nyomda művezetője bontana le a földS után. Tíz évvel korábban vásá- meg az akkor meg nádas, a mostaninál kisebb paraszthazat. — Ez volt hatgyermekkora tündér — Hajnalban a gulyás tülkölcsérc ébredtem. erre hajtották kifelé a csordát. Napközben az udvaron, az utca porában vagy a közeli Kuruc téren rongylabdát rugdostunk testvéreimmel, barátaimmal. — Hányán ültek asztalhoz délidőben Hatan voltunk testvérek. Sajnos, a Halál is gyakran szomorította a családunkat. Agyhártyagyulladás vitte cl öcsémet gyermekkorában, viruló szépségű nővéremmel a tüdölob végzett, bátyámat a második világháború vegén egy szovjet őrnagy lőtte le a fogolytáborban. Ötévesen álltam apám koporsója mellett. A mai Aranyhomok éttermi bejáratának helyén működő Szilády nyomdában dolgozott művezetőként. Rágondolok, ha kezembe veszem például a Katona József Kör első évkönyveit, a lakásunkhoz, közeli Klapka-házról készült emléklapot. Ólommérgezés roncsolta szét szervezeCrifiú fapapucsban AJihii JéliböE élteké a ■ . — Varrodát nyitott édesanyám. A „városból" is járták ide kisasszonyok. úriasszonyok, még méltóságos a. olyan híresek voltak estélyi meg esküvői ruhái. Megélt két világháborút. — Az elsőben .csúfoltak Kuruc téri iskolatársaim. Úrifiú fapapucsban. Nyersbőrrel átkötött saruban jártam. — Hová járt középiskolába? A református főgimnáziumban kezdtem, a mostani Piarista Gimnázium helyen álló, egyemeletes fiú felsőkereskedelmiben folytattam. — Már akkor Hajnóczy Iván volt az igazgató ? — Aki tőle tanulta, öregkorában sem felejtette el a gyorsírást, a franciát, i németet. Az elhelyezkedésben ő sem sokat segíthetett. Én szerencsés voltam: katonaidőm letöltése után az Európa Biztosító alkalmazott havi 80 pengőért. Sajnos 1933-ban megszűnt a cég. Szellemi insegmunkás lettem, havi 55 É gőért. Ugyanennyiért vett löl Tóth zló a részvénynyomd^ba. Megbízhatatlan, de ... — Milyen főnöknek ismerte meg a sakktudós-irodalomszervezöt? — A munka megszállottjának Kora reggeltől késő estig dolgozott. Minién szerdán a fővárosba utazott Sakk- .üág-ügyekben, anyagbeszerzés céljából. kapcsolatai ápolására. Időnként Isires írok (Móricz Zsigmond. Erdélyi József, Sárközi György. Németh László) is bekopogtattak Kéttemplom közi irodájába. Laci bácsi biztatására írtam a Kecskeméti Lapokba is. Mivel kollégák volnánk, tegezödve folytathatnánk. Megtisztelsz, egy-két írásodra fölfigyeltem a régi évfolyamokat lapozgatva. Aligha kerülhetted el a második világháborúban a front szolgála tót. — A nyomda után a Gazdasági Kamarában, majd a villanymalomban dolgoztam. Innen hívtak be. Szerencsém volt, az oroszok nagy doni támadása előtt kaptam szabadságot. 1944- ben újra az arcvonalba kerültem. Háromévi orosz fogság után térhettem haza. — Volt munkahelyeden folytattad? — Ott, majd az államosítás után a megyei malomipari egyesülés osztályvezetőjeként. majd főkönyvelőként dolgoztam. Főnököm nem szívlelt, elküldték. megbízhatatlannak bélyegeztek. A bajban is akadtak segítőkész emberek. — Ki például? — Bruncsák András a megyei tanács ipari osztályáról segítette elhelyezkedésemet. A Vegyesipari Vállalatnál számos új. később gyárrá fejlesztett részleg egyebek közölt a félegyházi cipőgyár, a kalocsai konfekcióüzem. a kecskeméti kárpitosüzem — alapításában vehettem részt. Voltam Isz- fökönyveló, pénzügyi irányitó az Alföldi Cipőgyárban. Nyugdíjazásom után is dolgoztam. Lányok, lajtos kocsik — Utolsó munkahelyed? — A Gáspár András Szakmunkásképző Intézetnél van a munkakönyvem. hosszabb ideje szemműtetek miatt táppénzes állományban vagyok. — Veled öregeden a családi ház is? — Erősebb, többet tud, mint bármikor korábban. Könnyebb felújítani, mint az crnyedö izmokat, a gyengülő látást, a meszesedé csontokat. 1913- ban cscrepeztetlc apám. már én bővítettem, szigeteltettcm. A villany után vezetékes viz, fürdőszoba meg földgáz szolgálja kényelmünket. A szivemhez mégis gyerekkorom nádas háza áll közelebb. És újra cs újra elsiratom a Pi- sze-kutat. — Milyent? — így hívták a környékben a házunkkal átcllcnbcn nemzedékeket kiszolgáló artézi kutat. Az egyik kifolyójáról a lányok, asszonyok kantában cipelték a vizet, a másik a lajtos kocsiké volt. Ilyen vizet legfeljebb a Kaszap- kút adott. Néhány éve leszerelték, elvittek. Nem csak érzelmi okokból kellene visszaszerezni. A városi vízszolgáltatás zavaraikor sok-sok családot kisegíthet ne, —• Most is hű maradtál önmagadhoz, igazi polgárként közügyre irányítottad beszélgetésünk végén a figyelmet. Heítai Nándor Heltai Nándor írása Szabó Pálról. Petőfi Népe, 1991. május 9.
