Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
mert a villanyvezeték ami keresztül megy a TSz földjén, az út mellett, az a honvédségé, mondták ők. Egyszer, amikor jöttem kifelé egyik délután a kis Berva motorommal, látom ám, hogy egy idegen úr távcsövön figyeli a TSz telepét, éppen a tehénistálló felé fordulva. Odamentem hozzá, bemutatkoztam, ő is bemutatkozott és kisült, hogy a Villamosműnek volt a főmérnöke. Mondtam neki, hogy a mi gazdaságunk itt áll villany nélkül. Nem tudunk villanymeghajtású gépeket használni, hajnalban petróleumlámpánál fejik a teheneket, az irodában is petróleum mellett dolgozunk. Csak úgy, mint a múlt században! A főmérnök úr megértette a problémánkat. Azt mondta, hogy tessenek tervet készíttetni, azt a város műszaki osztályával jóváhagyatni és elhozni hozzánk Nagykőrösre. Mert ott volt a Villamosmü irodája. A Tatársoron lévő Építőipari Vállalat gyorsan elkészítette a tervet és költségvetést, a Tanács azt jóváhagyta és a Mezőgazdasági Osztály biztosította a beruházási összeget. Vittem ezt Nagykőrösre. Ambrus Jenőnek és Csákány Bandinak leesett az álla! Nekem az volt az elvem, hogy mindent lehet, csak akarni kell! A tisztelt vezetőségből ez a tenni akarás hiányzott! 1964 nyarán már fényes armatúrák ontották a fényt a tehénistállóban, a sertéstelepen, a fiaztatókban, és az irodában is. A város Mezőgazdasági Osztályának vezetői elismerték, hogy mindaz, ami egy év alatt történt a TSz-ben, az nagyobbrészt az én tenni akarásomnak volt az eredménye. 1965. május 15-én lejárt az állami dotációm, melyet három évre biztosítottak részemre és azért is, mert időközben megromlott a viszony köztem és a városi Mezőgazdasági Osztály között, megváltam a TSz-től.39 1965. május 15. Alföldi Cipőgyár. Osztályvezető. 1965. május 30-ával a Budapesti Minőségi Cipőgyár, melyhez az Alföldi, a Kiskunfélegyházi és a Tatai Cipőgyárak tartoztak, átszervezésre került. Leváltak a Minőségi Cipőgyártól az előbb felsorolt gyárak és a tatai, kiskunfélegyházi gyárak Kecskeméthez csatlakozva üzemeltek tovább. A három gyár központja Kecskeméten volt, a László Károly utcában, a kétemeletes épületben. A Kecskeméti Cipőgyár főkönyvelője Szarvas Lajos lett. Hegedűs Menyhért igazgató, Szarvas Lajos javaslatára engem hívott meg számviteli és pénzügyi osztályvezetőnek. A meghívást köszönettel elfogadtam és azonnal munkába léptem. Nagy munka várt ránk a három gyáregység letelepítésével, központjának Kecskemétre való áthelyezésével. Körülbelül három hétig naponta jártunk Pestre a Minőségi Cipőgyárba, megismerkedni a letelepülő cipőgyárakkal, azok vagyoni helyzetével, könyvelési 39 Részlet Molnár János és Lehoczky Pongrác által aláírt, Kecskemét Kisfái-puszta, 1965. május 15-i keltezésű Működési bizonyítványból: „Szabó Pál kartárs nemcsak kiváló főkönyvelő, de igen jó kartárs is volt, aki mások munkájából is sokat vállalt magára. Ennek, és jó szervezésének a termelőszövetkezet igen sokat köszönhet.” Munkatársai meleg hangú levélben búcsúztatták a fáradhatatlan és jellemes kollégát. 82
