Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
tünk meg. Bájos kis teremtés volt. Kedves, rokonszenves. Meghívott hozzájuk, a Munkácsy utcába, a Csapó-féle házba. Többször voltam náluk. Majd kiköltöztek a Zója utcába, ugyancsak Csapó-féle villába. Ide is járogattam. Ismeretségünk kezdetén kirándulásra mentünk a Kékesre filléres külön kiránduló vonattal. Babéinak Manyi nevű húgával Szente Varga Sanyi unokaöcsém jött és Babcikával. Velünk volt Babcikáék nevelömamája is. Jól éreztük magunkat. Babcikával beleszerettünk egymásba. Tiszta, önzetlen, igaz kölcsönös szerelem volt. Babcika sokszor panaszkodott nevelőmamájára, aki csak Manyit kedvelte és ötét csak egrecéroztatta. Babéinak volt egy másik húga is, Erzsiké, aki csípőmerevedéssel legtöbbször ágyhoz volt kötve. O is sokat szenvedett mamájuk mostohasága miatt. Erzsiké felépülése után munkát vállalt a Parasztfőiskolán. Itt lakást is kapott. Innent ment nyugdíjba. Jelenleg a Horváth Döme utcai Öregek Otthonában lakik, úgy tudom, saját tulajdonú egy szobás lakásban. De térjek vissza a tárgyhoz, Babcikával való szerelmünkre. Nem tudom miért, de Eszter mama tiltott bennünket egymástól. És mi annál jobban szerettük egymást. Babcika örült a mi kapcsolatunknak. Volt, aki mellette álljon, aki megvédje a mamája támadásaitól. Babcika tanítónő volt és kint tanított az alsószéktói iskolában, a várostól 10 kilométerre. A mellette való iskolában Csatai Mária tanított. Nála lakott Babcika. Gyakran mentem ki kerékpárral hozzájuk. Csatai Máriát megismerte Mester Laci, a Gazdasági Egyesület titkára és ő Máriának udvarolt. Együtt jártunk ki. Laci feleségül is vette Máriát. Én a Gazdasági Egyesület jegyzője és könyvelője voltam és jó viszonyban voltunk a Mezőgazdasági Kamarával. A Kamara 1938-ban elküldte a Gödöllői Tangazdaságba féléves baromfitenyésztési tanfolyamra. Oda többször elmentem meglátogatni Babcikát. A tanfolyam elvégzése után, mint baromfitenyésztési szakoktató járta a megyei22, főleg Kecskemét környéki gazdaságokat és tanította a gazdasszonyokat a helyes baromfinevelésre. Vérvizsgálatokat végeztek a kiküldött állatorvossal. Járták Városföld, Koháryszentlőrinc, Szentkirály pusztáit, tanyáit. A téli hónapokban vidéki városokba küldték kéthetes baromfitenyésztési tanfolyamok végzésére. 1938 Karácsonyán eljegyeztük egymást és 1940. július 1-én megesküdtünk a református templomban. Nászúira Balatonalmádiba mentünk. Átmentünk Ba- latonfüredre, Siófokra és Veszprémbe Tantó Pistáékhoz. Nagyon, de nagyon boldogok voltunk. 1941-ben megszületett Marika lányunk. Ő egyéves volt, amikor 1942 tavaszán behívtak katonáékhoz. Az esküvőnk időpontjában is katona voltam. Készültünk az erdélyi bevonulásra. Vártuk a bécsi döntést. Az esküvőre két hét szabadságot kaptam. 1941. március-április hónapokban a bácskai bevonuláson vettem részt. Kb. 4-5 hónapig voltam akkor 22 Akkor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 30
