Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Első rész
ültem a második padban. Verának hosszú befont szép barna haja volt. Ha rosszat csináltam, ezzel a befont hajával kezdett ütlegelni engem. A gimnazista osztálytársaim közül csak Domby Baba él és Ginder Karcsi barátom. Úgy hallom, hogy Baba erősen agyérmeszesedésben szenved. Három lánya van, és egy futballcsapatra való unokája, sőt már dédunokái is vannak. Még ma is büszke vagyok arra, hogy a második osztályból egyedül engem vittek ki tanáraim „favágónak”. Fent elmondottakon kívül más említésre méltó esemény nem történt. Megemlítem, hogy Barna Tibor rendőrkapitány úr nejének is varrt az Édesanyám. Én vittem haza a kész ruhákat, innen ismertek a kapitány úr szolgálói, szakácsnői. Engem sokan ismertek, mert a kész ruhákat rendszerint én vittem haza a nagyságos, vagy méltóságos asszonyoknak, akiktől természetesen „borravalót” kaptam. Barna Tibor kapitány úr orosz hadifoglyokkal disznóólát csináltatott az ámyékszék mögött. A deszkákat a kapitány úr adta. Ettől kezdve minden évben hizlaltunk egy-két disznót. Ünnep volt abban az időben a disznóvágás. A Liliom utca végén, - a város szélén - szalmával pörkölte a böllér a disznót.8 Mi gyerekek ott melegedtünk a tűz mellett. Végignéztük a boncolást, segítettünk behordani a megpucolt feldarabolt sonkát, oldalast. Délre kész volt a kolbász, hurka. Az ebéd savanyú májleves és sült hús volt körítéssel. Reggel nem maradt el a pálinka, forralt bor. Már sült a zsírnak való szalonna. A böllér fateknőbe lesózta a sonkákat, szalonnát. Estefelé rend volt a konyhában és készültünk a disznótoros vacsorára, melyen ott volt a fősegítő Erzsiké néni, Édesapám nővére, gyermekeivel. A gimnázium négy osztályában tanultunk latint, németet. Sajnos a nyelvtanulást abban az időben nem követelték meg oly szigorral, mint azt ma teszik. Ma már nem lehet nyelvtudás nélkül boldogulni az életben. Az én kis Pali unokám már harmadik gimnáziumban letette a középfokú német nyelvvizsgát, aminek egyetemi hallgató korában hasznát vette Németországban, ahol ösztöndíjasként végezte az egyetemet. Kerista9 éveim Otthagyva a Református Főgimnáziumot, beiratkoztam a Kecskeméti Fiú Felsőkereskedelmi Iskolába. Ez a Jókai utcában volt, a mai Piarista Gimnázium épülete helyén. Régi egyemeletes épület, a Cserepes kórházzal10 átellenben. Az épületben a földszinten kettő, az emeleten szintén két osztályterem volt. Az igazgatói iroda és a tanári szoba a földszinten volt. Az iskola igazgatója, a nagy tudású, hét nyelvet beszélő, sudár-magas, tisztele8 A korabeli városi szabályrendeletek szerint a disznópörkölés a város szélén kijelölt pörkölőhelyeken történhetett. 9 A Felsőkereskedelmi Iskola diákjainak közismert helyi elnevezése. 10 Helyén ma az SZTK épülete található. 16
