Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Második rész

adogatta az arra beosztott férfi. A gőzkazánt fával és szénnel fűtötték fel. Ott volt a gőzgép kezelője, aki szakember volt és mellette volt a fütő. A szalmát két nő hordta az arra kijelölt helyre, és egy férfi rakta asztagba. Ehhez is érteni kellett, nehogy beázzon az asztag. Be kellett tetejezni. Sok munkával járt akkoriban a gabona betakarítása. Először jött a kaszával, kézzel történő aratás. Lányok kö­tötték a szalmából tekert szalmakötéllel kévébe a learatott gabonát, majd férfiak keresztbe rakták. Egy keresztbe, hajói emlékszem 18 kéve volt belerakva és a kereszt szintén szalmakötéllel lekötve, hogy a vihar szét ne hordja a kévéket. A cséplőgép mellett dolgozó legények bár egész nap dolgoztak a sokszor tűző napon, de azért estenden megcincogtatták a lányokat, akik sikongatva me­nekültek a legények elől. Jött az este. Tábortűznél pirították a legények és a fér­fiak a szalonnát, és jóízűen ették azt zöldhagyma és retekkel kísérve. A gazduram gondoskodott a borról. Ha itt végeztek, ebben a tanyában, akkor húzatták a biva­lyokkal a cséplőgépet és a kazánt a következő tanyára, ahol már várták őket. így ment ez sorban Városföld, Koháryszentlőrinc, Kisfái, Úrréten keresztül. Ha minden tanyában kicsépelték a gabonát, következett a hazavontatás. Be­fogták a bivalyokat és elindult a menet hazafelé. A munkásokat széleskocsival hozták. Itthon nyitott kapuval várták a jövevényeket és este énekszóval búcsúz­tak el gazdájuktól, munkatársaiktól egy-egy pohár bor mellett. A mai fiatalok el sem tudhatják képzelni, hogy mennyi munkával járt hajda­nában az aratás, cséplés. Ma mindezt a munkát elvégzi a kombájn. Muraközy Imre bácsi 1924. évben drága jó Édesanyánk férjhez ment Muraközy Imre bácsihoz, Eördögh Gyuláné Muraközy Juliska néni szorgalmazására. Imre bácsi elvált ember volt. Első neje Bagó Róza tiszakécskei hölgy volt, de nem jöttek ki egymással és így elváltak. A válásuknak fő oka az volt, hogy Imre bácsi mindenkit bepörölt és minden pert sorban elveszített. Már a Bagó féle földbirtok is veszélyben volt. Engem milyen emlékek fűznek Imre bácsihoz? Engem és Pista öcsémet sze­retett, Imre bátyámat üldözte, Mariska nővéremet el kellett tűrnie, mert ő volt a gazdasszony. Ő főzte az ebédet, készítette a vacsorát, felszolgálta a reggelit. Emlékeimben vannak még: tiszai kirándulások, Tiszaug, tiszaugi szélmalom, Tiszasas és az ottani két szélmalom, Csépa szintén a szélmalommal, Szelevény a hármas Kőrössel, Csongrád, a tanya a 66 holdas birtokkal, mely bérbe volt Imre bácsinál. A 66 holdból 6 hold volt a szőlő és gyümölcsös. És végül a kedves Kecskeméti néni és Kecskeméti bácsi a tanyás kertészek. Ők vetettek, arattak. És végül Imre bácsi a másfél lóval. Ugyanis Imre bácsinak volt egy pej lova és mellette egy kis póni ló. Amikor Kecskeméti bácsi, vagy a Józsi fia ment Imre bácsi elé Tiszaugra, azt mondták a 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom