Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
úr is, mert célja az volt, hogy egy komoly, minden kritikát kiálló énekkart hozzanak létre Kremán karnagy úrral karöltve. Létre is jött egy igazán komoly vegyeskar. Hétfőn és csütörtökön voltak a szólam tanulások, és amikor már tűrhetően mentek az egyes szólamok, akkor a hölgyek részéről a szoprán, az alt, a férfiak részéről a tenor és a basszus összeállt és együttesen tanultuk az összkart. Gyakran szerepeltünk a templomban és az Újkollégium dísztermében műsoros előadások alkalmával. Önálló hangversenyt is rendezett az énekkar vezetősége, főleg Kremán karnagy úr segítségével, aki igen nagy súlyt helyezett arra, hogy az énekkar szereplése, az egyes szólamok megjelenése, sőt a szólóénekesek szereplése kiálljon minden kritikát. Egyes önálló hangversenyek után az újságok a legszebben nyilatkoztak a fiatal kórus szerepléséről. 1932. évben fent volt az énekkar Budapesten és énekeltünk Muraközy Gyula nagytiszteletű úr Kálvin téri beiktatásán. Utána délben a Rádióban énekeltünk, majd délután kirándultunk a Duna-partra. Énekkari tagságom a háborús mozgósításokkal megszűnt. Bivalyok a Liliom utcában A Liliom utca 8. szám alatt lakott Nagy Laci bácsi családjával együtt. Teruska leánya Mariska nővéremmel volt egyidős és jó barátnők voltak. Laci fia nálam pár évvel idősebb volt, de annak ellenére jó barátságban voltunk. Lacinak az unokája, aki szintén Nagy László nevet viseli, a Fecske utcában lakik. Bende sírkőgyáros leányát vette feleségül és nagyon jó módban élnek. Több házuk van a városban a balatoni üdülőjükön kívül. Nagy Laci bácsi gazdálkodott és egyben cséplőgép tulajdonos is volt. Aratás után jött a cséplés ideje. Ki kellett vontatni a cséplőgépet és a gőzkazánt Városföldre, hogy megkezdhessék a cséplést. A cséplőgép dobját és a gőzkazánt bivalyokkal húzatták ki a helyszínre. Két nagy esetlen, lomhajárású bivaly húzta a cséplőgépet és másik két bivaly húzta a gőzkazánt. Az Ürgés után a két vasút között, - ha kifelé megyünk, akkor a baloldalon tó volt. Erre a tóra jártunk télen korcsolyázni. Nagyon vigyázni kellett a bivalyokra, el kellett takarni a szemüket balfelől, mert ha véletlenül meglátták a vizet, akkor irány a tó és azonnal bele- hemperedtek volna a vízbe, nem törődtek azzal, hogy mögöttük cséplőgép és gőzkazán volt. Szerencsére egyszer sem lódultak neki a hűsítő víznek. Tanyáról tanyára mentek, és mindenütt tisztességesen elvégezték a cséplést. A tanyásgazdák ellátták a munkásukat étellel, itallal. Ebben nem volt hiány. A cséplőgépet kiszolgáló munkásokat Nagy Laci bácsi alkalmazta. A cséplőgép tetején etette egy ember a gépet. A gabonakévéket egy másik ember adogatta fel az etetőnek. Hátul jött ki a kicsépelt szalma, oldalt zsákba jött a kicsépelt gabona, a búza vagy a rozs, vagy az árpa. A búzakévéket vasvillával 140
